Nobody expects the Spanish Inquisition

píemesz

2011-02-08T19:16:00.003+01:00

Épp ki akartam posztolni, hogy legszívesebben ezt hallgatnám ripíten, miközben begubóznék egy sarokba sírni, pedig minderre nincs is semmi okom. Hülye PMS. Aztán csörren a telefon, kedvenc lökött barát: "-És most felugorhatnék hozzád?" "-Perszehogy :)", és egyből fülig ér a szám. Hangulatingadozásos-e vagyok.

skin

2011-02-04T11:58:00.005+01:00

Bőrgyógyásznál, anyajegyek ellenőrzése közben:
-Milyen szép fehér bőre van! És ahogy látom, sok problémája sincs vele.
-Hát, nyáron, napsütésben nem a legpraktikusabb, de amúgy valóban, köszönöm. :)

Az anyajegyeim is teljesen rendben vannak, mind a közel kétszázötvenen :), szóval megnyugodtunk, minden oké.

ezen 10 percig fetrengve :D

2011-01-31T14:28:00.008+01:00

"Jucus üzenete:
na de fent vagy, csak fake accounttal
ez a neved is?
vezetéknév: fake
keresztnév: account
Éva üzenete:
nem
hát az úgy volt...
hogy régebben csináétam egy családot
volt férjem, gyerekeim az iwiwen, mindnnek külön acc-ja
ma már csak a nő maradt meg, megnézheted, xxxx Árpádné, született yyyyyyyy Klára
egész sok ismerősöm van, pár igazi, párról nem tudom, hogy ki a fasz lehet...

Jucus üzenete:

évi, ezen annyira elkezdtem most röhögni,h kábé írni nem tudok

:D:D

Éva üzenete:

örülök

Jucus üzenete:

és kinyírtad a családot?

Éva üzenete:

nem, elhasználtam mindenfélére, volt egy pasim aki szerette a rózsaszín párducokat

és az egyik plüssének is csináltam iwiwet

aztán szakítottunk és letöröltem

"

:D:D:D:D:D:D
híííínnnnye, nekem is normális barátaim vannak

erre

2011-01-25T13:19:00.005+01:00

5.1, 4:0, 5/7, 23, 3x7, zéró, erre iszunk :))

tanulság

2011-01-22T00:46:00.008+01:00

Az alábbi klipnek pedig az a tanulsága, hogy a Coldplay háromnegyede balkezes :))

Vagy- és most jön a bé verzió- tükrözték az egészet, hogy olvasható legyen az írás. Ebben az esetben a Coldplay egynegyede balkezes.

Valaki tehét mindenképp balkezes közülük, ki kellene deríteni, hogy pontosan mi is az arány. Guglira fel! :)

mégegy

2011-01-21T21:11:00.013+01:00

Most, hogy sütöttem-főztem (tejszínes-gombás csirke plusz zöldségköret), mosogattam, takarítottam, mostam:fehéret, színeset és kézit, továbbá a hajamat is, körmöt lakkoztam (kézen és lábon, urban violet színűre), szemöldököt szedtem, epiláltam, bőrradíroztam, és úgy összességében úgy kicsinosítottam a lakást és saját magam, hogy már keresve sem találok még csinosítani valót (pedig elszántan keresem, higgyétek el), azt hiszem, itt az ideje, hogy felülkerekedjek dekoncentráltságomon, tanulási undoromon és a nekemebbőlmárannyiraelegemvannézzünkinkább

egyfilmet/sétáljunk/bulizzunk/beszélgessünk/csakúgylógjunk érzésen, nekiálljak végre erre az utolsó, még hétfőre besúvasztott szigorlatra készülni, és végül, de nem utolsó sorban befejezzem ezt a csapongó, össze-vissza, bővítményektől nyüzsgő, legalább tíz sor hosszú mondatot. Ámen.

Az alábbi kép pedig az illusztráció, ígytanulokénszigorlatra címmel :)

társbérlet-aspiráns :)

2011-01-19T01:50:00.008+01:00

és amikor hajnali kettőkor olyat olvasok a művtöri jegyzetemben, h az őskorban "a medve volt a társbérlet-aspiráns", hogy "Dionysos a lazulás istene", hogy "szép a Diszkoszvető szobra, de a TF diszkosz tanszékén ilyen mozdulatot nem ismernek", illetve hogy a Laokoón-csoport lényegében azt mutatja, ahogy "3 vidéki tűzoltó játszik", bár "nem valósághű teljesen, nem ez az Anakonda 1-2-3", na szóval amikor ezeket olvasom, hangosan fel kell kacagnom. Az előadónknál csak én vagyok kevésbé normális, aki azért jártam be órára (már amikor), h ezeket a megjegyzéseit feljegyezhessem :))

Azért nem teljesen komolytalan ez a vizsga sem,sőt. Újra előkerült Gombrich művtöris könyve, a híres, amit még részleteiben olvastam sok évvel ezelőtt. Akkor nehézkesnek tartottam, de most, majd' 4 év kiképzés után iszonyatosan élvezem. Gombrich egy zseni volt, komolyan.

azégiek

2011-01-18T16:49:00.002+01:00

Adri üzenete:
na ittvagyok, bocs
Jucus üzenete:
jah semmi
csak nem ledobott a hiperszupergyors kolinet? :)
Adri üzenete:
nem
Jucus üzenete:
ohh, pedig már kezdtem kárörvendeni :)

5 perccel később

Jucus üzenete:
nah tessék
engem viszont ledobott a netem
ez az égi büntetés :)
Adri üzenete:
háh
mert épphogy elkezdtél kárörvendeni
Jucus üzenete:
bizony, a káröröm csúnya dolog, és nem illik a jótétlélek kislányokhoz
Adri üzenete:
de nemám
Jucus üzenete:
és ha kárörvendenek, lesújt rájuk az ég
és elviszi az internetüket a levegőből
és akkor csak a vezetékes internetük működik
ez benne van a Bibliában is
az Újszövetségben
mert az Óban azért mégsem lehet ez benne
Adri üzenete:
:))

gg

2011-01-13T02:41:00.006+01:00

ezt a sorozatot egyszerűen nem tudom megunni.
és még egy.
'But maybe he didn't mean it as a date thing. Maybe he just needed to get out of the house and since currently I'm one of the women sitting home thinking 'If I could only find a man like Aragorn', he picked me. ' :)))

(mert nyilván youtube-on kell nézelődni vizsga előtti éjjel hajnali 3 táján)

váááh

2011-01-11T18:08:00.007+01:00

Komolyan mondom, lassan már befonom a szemöldököm, annyi papírt kell kitölteni Liechtensteinhez.... A kintiek túlzott precizitása paradox módon inkább csak káoszt eredményez... :)

(Jelenleg épp a tartózkodási engedélyhez szükséges EGYIK 7 oldalas nyomtatványt töltöm ...)

ápdét (mert mostanában rászoktam ezekre:) ): ma este minden papírt kitöltöttem a tartózkodási engedélyhez, introduction weekhez, kolihoz, stb kapcsolódóan. Mindent, amit csak el bírok képzelni, hogy szükség lehet rá, sőt, még olyat is, amiről el sem tudom képzelni, mihez kezdenek vele. Ennyiszer szerintem még életemben nem írtam le a születési helyemet és időmet, lakcímemet, de hogy a vaduzi koli címét nem, az tuti. Szerintem ma este formanyomtatványokkal fogok rémálmodni. :) Ha még ezek után is küldenek meglepicsomagot, hogy még töltsd ki ezt is, (akkor egyrészt nem fogok meglepődni, másrészt meg) max egy sátáni kacaj lesz a válaszom. :)

konszöntréét

2011-01-10T17:50:00.009+01:00

Délelőtt a villamoson láttam egy srácot, aki pont úgy nézett ki, mint Damien Rice, nem is akartam hinni a szememnek. Magasságra se lehetett sokkal több nála, de azért hellósziaszekszii. :) A villamosról leszállva aztán ő a másik irányba indult el, szóval 'our romance pretty much ended here'. Mindenesetre feldobta a reggelemet :)

Délután pedig olyan zseniálisan jó gyümölcssalátát dobtam össze, hogy öröm ránézni. Megenni meg még inkább. :) Még eper is van benne, de az csak kíváncsiságból, mert el sem tudtam képzelni, milyen a konzerveper. Hááát, közelebb áll ízben a konzervbarackhoz, mint a tényleges eperhez, de azért nem rossz :). Szóval feldaraboltam és összekevertem minden gyümölcsöt, amit csak itthon találtam, v ma vettem, tehát narancs, alma, banán, citrom és konzerveper. Minderre még egy kis citromlé és méz. Mellé pedig mentás forrócsoki. Hmmmmm, igazi ízorgia :). Ha ezek nem adnak energiát a tanuláshoz, akkor semmi. Szóval még fél perc, és átülök a színescsíkostakarós ágyamra, jó messze a laptopomtól és mindenféle egyéb figyelemeltereléstől, kezembe veszem a makrot, közben majszolom a gyümölcssalit, és oooolyandeooolyanrendesen felkészülök ezekre a még hátralévő vizsgáimra, hogy öröm lesz nézni. :)

éjfél

2011-01-09T23:49:00.010+01:00

Éjfél előtt 10 perccel fő a kávém, amit majd szépen az erkélyen fogok meginni, abban a reményben,hogy a hideg kissé magamhoz térít. Vizsgaidőszak, én így szeretlek (valójában most a hátam közepére se, grrrr)

ápdét: rá kell jönnöm, h 5 kávé se pörget fel úgy, mint egy kis Pearl Jam :)és utóbbiban még a koffein is kevesebb,szóval egészségesebb... :)

újabb ápdét: és ha már a pörldzsem is kifújt, jöhet ez:

és valószínűleg az utolsó ápdét- bár hosszú még az este...

nade

2011-01-07T00:52:00.002+01:00

dekoncentráltságból jeles. tartószerkezetek zárószigorlatból valószínűleg már kevésbé. nade hétfőig még annyi idő van ...

just because it's

2011-01-06T15:17:00.001+01:00

so fucking beautiful

(feltűnt, hogy ahogy haladunk előre a vizsgaidőszakban, egyre növekszik a grafomániám? :) I wonder why...)

azért jó

2011-01-06T13:27:00.005+01:00

Gitározni azért jó, mert csak ülök az ágyam szélén, pengetem a húrokat, énekelek hozzá. És becsukom a szemem. És már szinte nem is érzem, hogy én pengetem a húrokat, és én énekelek, mert mindez csak úgy jön magától. És hallgatom a dalokat, és egyben játszom is őket. És amikor kinyitom a szemem, olyan, mintha kiénekeltem volna magamból mindent, mégis csordultig teltem energiával és jóleső érzésekkel. Hát ezért.

azon tűnödöm...

2011-01-01T14:32:00.008+01:00

Hogy kétezer kilométer az sok. Gyök alatt zárójel kétezeranégyzetenmegezeranégyzeten zárójelbezárva kilométer pedig még annál is több. hmm...

PS: vajon hányadik réteg urban violet színű körömlakkot kentem fel az imént? Nem emlékszem, hogy a második vagy a harmadik... hümm.... no majd meglátjuk, hány napon belül pattog le és kiderül...

ápdét: valószínűleg a 3. réteg volt,de ez most már mindegy is, újrefestettem teljesen. :)

kiskedvenc

2010-12-30T20:31:00.006+01:00

Ma utókarácsonyoztunk a tényleges ünnepek idején az ágyat nyomó rokonokkal. Nem bírom ki, h ne osszam meg. Csak egy szösszenet kedvenc hatévesemtől :)
Ká( kérdést nekem szánva): És neked nincs valaki, aki miatt itthon maradnál?
Én: Nincs. De most milyen körmönfontan fogalmaztál.
Kisbé: Nekem van. A Gergő.
Ká: Látod, érti ő is, miről van szó.
Kisbé: Szerelmesek vagyunk ám a Gergővel. Még nem csókolóztunk, de ha nagyok leszünk, akkor is szerelmesek leszünk egymásba.

:))) ááá, imádom.

eldőlt

2010-12-29T00:03:00.003+01:00

Új blog lesz, már készül is a dizájn. Írni még egy darabig ugyan nem szándékozom rá, de már attól, hogy nekikezdtem, sokkal valóságosabbnak, közelebbinek tűnik ez az egész kaland. Még bő egy hónapot vagyok itthon, és indulás, vár a nagyvilág! :)
Szóval megvan már a hely, ahova össze fogom gyűjteni egy év eseményeit. És olyan jó már csak belegondolni is, mennyi sok-sok élménnyel fogom feltölteni szép lassan azt a bizonyos úerelt. Eltűnődtem azon is, szükségem van-e mellé egy menő fotótárhelyre is- elvégre most kaptam szuperfotóápárátot is. Meg a fotótárhely mostanában úgyis divat. Pláne travelblog mellé. Ezt egyelőre elvetettem, mondván, hogy ha már úgyse fogom tudni személyesen első kézből elmesélni a kinti sztorikat, legalább mutogatni tudjak majd újdonságot a lelkes közönségnek, miután hazaértem. :) Mert erről az évről sokáig fogok mesélni, az biztos. :)
Ja, és a lényeg: link az új bloghoz jobboldalt, 'dzsáditt világot lát' címszóval.

it's gonna be....

2010-12-27T11:07:00.005+01:00

Most, hogy lassan már egy éve nem írtam a blogra, talán itt az ideje újból nekifogni. Írni tuti fogok, hisz' lesz mit mesélnem a 2011-es évben, ez biztos. Nagy kalandokba vágok bele, elindulok világot látni. Hogy minderről milyen keretek között fogok mesélni- itt vagy esetleg egy másik, kifejezetten erről szóló blogban, még nem eldöntött. Egy kis kinézetváltás is ráférne az oldalra, bár már úgy megszoktam ezt. Még Esztől kaptam ajándékba egyszer olyan régen, hogy már nem is emlékszem, mikor. Ezúton is köszönöm neki. :) Klassz lesz ez az időszak, még akkor akkor is, ha egyelőre vizsgákkal és a maradék egy szem, ám igen komoly leadásommal bajlódva egyelőre kevésbé lelkesedhetek. De készülődni, szervezkedni már most is kell, kezd beindulni a dolog. Szóval sztéj tyúnd, ól ov lyú. itsz gona bí ledzsen véjt for it deeeeeri :)

hoppá

2010-01-25T00:35:00.003+01:00

jut eszembe, huszonkét éves lettem. asztamindenit.
(akartam képet is berakni, de mivel a gugli képkeresője a 22-es számra mindössze A 22-es csapdája könyv borítóját hozta ki, mint releváns találatot, úgy döntöttem, erről lemondok :) )

kontra

2010-01-10T14:38:00.006+01:00

Hümm. A türelem még mindig nem megy. Gyorsan szeretném, csak úgy beleugrani. Aztán majd kiderül, mi lesz. De most nem ez történik. Úgy érzem, idegen területre tévedtem. Kicsit furcsa érzés, de eléggé izgalmas. Csak ne élném bele magam ennyire. Tudnám értékelni, épp épszerk szigorlatra készülvén. :)

türelem...

2009-11-28T17:26:00.002+01:00

....türelem...

postal service

2009-11-27T17:38:00.002+01:00

Az augusztus 12-ei dátumozású határozatot ma kaptam kézhez egy november 24-ei postai pecséttel ellátott borítékban. Ezt nevezem én ügyintézési hatékonyságnak.

most pedig

2009-11-23T15:53:00.002+01:00

És most szép nyugodtan várunk. Közben meg csendesen mosolygunk magunkban. :)

jut eszembe

2009-11-15T11:49:00.003+01:00

Említettem már, mekkora baromságnak tartom egy pusztán alkalmazást és gyakorlatot igénylő tárgyból ( építész informatika aka számítógéppel segített tervezés) ELMÉLETI zh iratását? Nem? Na akkor most.

dublin doors

2009-11-15T11:04:00.003+01:00

Mostanság hiányzik az írás. Meg az olvasás is. Mármint az az igazi, szépirodalmi, mélyen szántó történetes. Az az intellektuális fajta. :) És tudom, csak akarni kéne, és lehetne rá időm. De annyira más az, amit mostanság csinálok, mint amit hajdani középiskolás éveimben. Annyira más. Nehéz is volt megszokni az elején. Szenvedtem sokat. Emlékszem az első hétvégére, mikor hazajöttem nagy egyetemistaként. Fent kuporogtunk a nagyiék padlásán, éptöri könyv az ölemben, és próbáltuk megfejteni, hogy melyik is a szarufa, melyik a talpszelemen és hogy láthatunk-e itt egyáltalán kötőgerendát (amúgy nem, nem láthattunk). És ezzel összehasonlítom a tegnapi napot (a szerk. megj.: tegnap szombat volt, azaz hétvége, de nem szeressük a szóismétléseket :). Hogy mit csináltam tegnap? ArchiCAD-be vittem fel azt az erdélyi családi házat, amit tavaly terveztem. Úgy, hogy fogtam magam, kicsit gondolkoztam, és kitaláltam, hogy s mint nézhet ki épszerkileg, csomópontokat rajzoltam hozzá, ilyenek. És eszembe jutott, hogy honnan indultam. Tudjátok, a padláson kuporgós jelenetre gondolok. Nehéz volt, de megérte, mert szeretem ezt csinálni, amit most. Teljesen átalakultam közben. Mérnökszemléletet vettem fel, legalább is igyekszem. Meg persze két év távlatából erre a postra is úgy fogok visszagondolni, hogy hjajj, akkor azt hittem, hogy ez már mérnökszemlélet, de ééédi. Mert tényleg, fél év rengeteg fejlődést jelent egy építézhallgatónál. Hihetetlen mértékűt. Most is: javítgatom a tervemet a számítógépre bevitel közben, mert most már látom benne a hibákat. POntosabban nem is hibák ezek, mert tökéletes terv ugye nincs. Csak látom, hogy mit csinálnék másképp, hogy lenne használhatóbb, logikusabb az épület. Na és a mostani félév. A fő projektem épp egy tűzoltóság. Kőbányán. És bizony olyan tűzoltóságot tervezek oda- és most klasszikust idézek-, "hogy a vak is lássa". Jó érzés. Megsúgom, milyen lesz. Tiszta fehér és üveg, a garázskapuk viszont, és csak azok, tűzpirosak lesznek. Mint az Amerikai szépségben. Vagy mint a dublini ajtók... és így lesz az enyém, és csakis az enyém ez a terv.
Aztán abba is belegondoltam múlt héten csütörtökön, az egyik előadáson, hogy milyen furcsa, hogy itt áll előttem az, aki miatt kitaláltam, hogy építész leszek. Itt áll előttem, és én az ő előadását hallgatom. És nem első alkalommal,legalább már ötödszörre. Makoveczből már nem csak a nevét érzékelem, embert társítok hozzzá. Egy kicsit duzzogó, egy kicsit háklis, egy kicsit nehéz eset. De egy elképesztő ember. Hihetetlen az a meggyőződés, amivel mesél a munkáiról, az épületeiről. Eszméleten, hogy így tud hinni valamiben. És mindez ott van benne, látszik rajta. Megnyilvánul a külsejében. A kezén vettem észre. Abban benne van az egész pályája. Azokban a dolgos, gyűrt és bölcs kezekben. Azok nem hazudnak. És akármennyire is furcsák és szokatlanok számomra a nézetei az egyetemi kiképzésünk kellős közepén, sokkal hitelesebbek, mint amiket félmeggyőződésből oktatnak nekünk a többi óránkon.
Sokáig gondolkodtam rajta, jól döntöttem-e, amikor építésznek kezdtem tanulni. Mert ugye hiányzik az írás. Meg az olvasás. Az az intellektuális fajta. Meg hiányoznak a nyelvek, a humán területek. Aztán rájöttem, hogy ezekről nem kell lemondanom. Csak meg kell tanulnom felhasználni őket a továbbiakban is. Más formában, átfordítva egy más nyelvre. És végső soron ezektől válik egyedivé, amit alkotok. Ezektől lesz az enyém. Mint a tűzoltóságom a tűzpiros garázskapuktól.

akkoris

2009-11-07T22:07:00.002+01:00

találkozunk. éspont. :)

egy kis adalék

2009-07-08T16:33:00.000+02:00

újra itt van

2009-07-08T14:18:00.006+02:00

Rákaptam (végre) a könyvre, amit úgy másfél évvel ezelőtt kezdtem olvasni. Azt hittem, már soha nem fejezem be. Mostanában megesik ez. Egyszerre ugyanis olyan 10 könyvet olvasok, más kérdés persze, milyen aktívan (segítek: egyáltalán nem aktívan :) ). Megtetszik a borító, meg az első tíz oldal is, a következő harminchoz még van türelmem, aztán az egyszer csak eltűnik. Távol álljék tőlem, hogy ezért a kevés szabadidőmet, meg az egyetemet okoljam (nem, nem áll távol, de ezen szokásomon változtatni szándékozom :) ), de most végre itt a nyár és nincs kifogás. Művelődni kell, újra, végre :).
A nemes cél első áldozata Csernus új könyve volt, bár ez kevésbé irodalmi,mint inkább lelkizős élmény volt. De pozitív csalódás volt, határozottan meglepett. Mármint nagyjából tudtam, mire számítsak, legalább is azt hittem. Elvárásaimat A nő c. könyvre alapoztam, ami szerintem egy hatásos, elgondolkodtató írás pszichológiai szempontból, de helyenként szedett- vedett, nem kellően indokolt, és támadható még helyesírási szempontból is.:) Ennek ellenére szerettem azt a könyvet. A férfi már egészen másmilyenre sikeredett. Végig erős, tud újat mondani majd' 300 oldalon át, nem laposodik el, és párszor sikerült megrengetnie a világ- és énképemet :), sőt, még a szerekesztettség, meg az írás is valahogy kifinomultabb lett. Határozottan érdemes elolvasni. Legalább annyira szól a nőkhöz és a nőkről, mint a férfiakról és férfiakhoz.
Az a könyv, ami miatt pedig belekezdtem az egész post írásába, nem más, mint Salman Rushdie Sálimár bohóca. Mint említettem, cirka másfél éve láttam neki. Annyi ideje nézett már rám gúnyosan a polcról, hogy muszáj volt ismét a kezembe venni. Azért fulladt már többször kudarcba az olvasása, mert ezt egyszerűen nem lehet 5-10 oldalanként haladni vele. Nem egy éjjeliszekrény- könyv. Ugyanis tele van indiai nevekkel. Ami még önmagában nem lenne baj, de ezek hosszú indiai nevek. És becenevek. És rangmegjelölések. És 3 soron át tartó rokoni szálak. Már- már ott tartottam, hogy nem tudtam elképzelni, még hányféleképpen lehet leírni, hogy most XY-ról van szó. És akkor mindig előbukkant rá egy újabb mód.:) Mindez azt eredményezi, hogy ha apránként olvasod, mire rájössz, kiről van szó, épp le is tetted a könyvet. Épp ezért esett nehezemre újból nekiesni a történetnek. Mert akkor biztosan elölről kezdhetem az egészet. És azt nem szeretem, mert unalmas. :) Eléggé meglepett, mikor rájöttem, hogy pontosan emlékszem, mi történt abban 160 oldalban, amit sikerült elolvasnom tavaly télen. Hiszen általában (sajnos) elég hamar el szoktam felejteni a könyvek tartalmát. Csak arra emlékszem, hog igen, ez tetszett, vagy hogy nem, ez ezért és ezért nem tetszett. Szóval nekiláttam újra, a 160. oldalon kezdve az olvasást. És most hihetetlen módon élvezem azt a rejtett bölcs humort és egyszerre komolyságot, ami áthatja a könyvet. Egy gyönyörű történet, keleti életszemlélettel elmesélve. Nem tudok betelni vele.

és én megyek...

2009-04-13T09:55:00.002+02:00

Ja, mondtam már? Máj. 26., Bécs- Snow Patrol, aug. 10., Zágráb- U2, supporting act: Snow Patrol :)). katarzis+ anyagi csőd :) De megéri. Mert ilyen lesz:

definitely maybe

2009-03-08T23:29:00.003+01:00

Hoztam egy döntést. És most ismét jól vagyok. :)
Ez meg csak mert jó. Ének, fuvola, meg minden. Ráébresztett, hogy ismét aktívan kell zenélnem. Úgyhogy a célkitűzések listára rákerült ez is. Igen, van ilyen lista. Igen, a lista ellenére normális vagyok. :)

off

2009-02-22T04:27:00.005+01:00

Elment. Én meg Snow Patrolt hallgatok, közben meg néha- néha sírok.Ez váratlan fordulat, de: Vissza. Őt. Ide. Most. Legalább addig, míg kitalálom, hogy most akkor mi van.

pill

2009-01-26T19:17:00.002+01:00

They are back. :))))
Mondom én, hogy az éjjeliszekrényes pillangókon múlik a dolog.

butterflies

2009-01-25T20:31:00.003+01:00

Baj van. Az elmúlt pár napban eltűntek a pillangók... Valaki hozza őket vissza nekem! Szeretném újra.
(Az lehet a bibi, hogy itthon nem tartok egyet sem az éjjeli szekrényemen.)

vííííííííííí

2009-01-14T20:40:00.004+01:00

Hát az van, hogy tíz centiméterrel a föld felett, kéremszépen :)
Mert úgy tűnik, hamarosan hazajön meglátogatni. Mert Milánó "csak másfél óra repülővel". :))) Nem hiszem el, hogy ez velem történik. :))
És most őszintén, négy szem között vagyunk: kit tud ilyenkor meghatni a középkor éptészete? :) Engem nem, az biztos. :))

hmmm

2009-01-11T14:13:00.000+01:00

Nem teljesen, de majdnem.

hajajj

2009-01-10T15:17:00.005+01:00

Az van, hogy még egy hét sem telt el, máris a hat hónap végét várom. Nem lesz ez így jó. Elég esélytelennek tűnik a dolog.... hjajj

majd' elfelejtettem

2009-01-04T00:56:00.004+01:00

'I think I'm in love'- csak hogy a kis Samet idézzem a Love Actuallyből.:)

THE

2009-01-04T00:08:00.002+01:00

Amiért a Killers megmaradhat the nélkülinek :)...
(Röviden annyi a the-sztori, hogy A szerint minden együttes, aminek a nevében bent van a the, az neki teljesen ugyanolyan.:) Ezért nem szereti a Killerst, a White Stripest estébé. A problémát úgy orvosoltam, h amikor írtam ki neki ilyen zenéket, mindenki neve elől lehagytam a the-t. És így már megszerette őket. :D Nekem is teljesen normális barátaim vannak.... :P)

döglött kutya mátrixban

2008-10-10T23:33:00.004+02:00

Egy kis ízelítő a vállgazd jegyzetből. A döglött kutya, a fejős tehén, a kérdőjel és a sztár bcg mátrixát még bírtam, de ezt...Muszáj megosztanom, már szakadok a nevetéstől. :D A kép címe: Alakítsunk ki egy jó teamet!

rövidke

2008-09-30T23:09:00.004+02:00

Kétszeresen lopott idézet, de megérte, mert jó: "Try again. Fail again. Fail better."
Tip of the day: " lehet ilyenekkel vitrinhuszárkodni, de felesleges" :)

advert

2008-09-29T19:51:00.003+02:00

A mai nap reklámszlogene Gergőtől ( egy női táskával a vállán...) : "Szia! Buzi vagyok. Van még egy Pepsid?" :D

na ilyen

2008-09-24T02:03:00.000+02:00

Ilyen volt, csak még jobb és hosszabb, és persze mindez élőben, 4. sorból. :)

Checkitout.

helyzetjelentés

2008-09-11T23:12:00.005+02:00

Kaptunk Fannitól mindannyian ismerkedős szalvétát, pedig ő is csak ajándékba kapta. Majd jól bevethetjük. :)
Amúgy kösz, élek, erről pedig szívesen küldök bizonyos időszakonként esemeses tájékoztatást, ha igény mutatkozik rá.
Ma egy kicsit elbúcsúztam valakitől. Lehetnék szomorú is (egy kicsit az is vagyok, azt a kötődős mindenemet ), de olyan jól érzem most magam a bőrömben, kár lenne. Inkább örülök annak, h más örül. Ahogy Balázs mondaná, idézem: " a jó szívem fog sírba vinni" :D
Jah, meséltem már,hogy két szakot végzek? Többé- kevésbé. Bejárni csak akkor tudnék ugyanis mindenre, ha sikerülne kettészakadnom időnként (megj.: gétékán ez nem is feltétlenül követelmény :) ). De semmi sem lehetetlen, úgyis folyton a határaimat feszegetem, eddig sikeresen tágítottam is őket mindig. :)
Az meg gondolom feltűnt,hogy a mondataim még mindig összefüggéstelenek. Valami nem változik.

ismét

2008-08-02T19:15:00.001+02:00

Meg- meg- megúsztam. Harmadszorra, mint a mesékben. :) Így a hip- hip- hurrá is háromszoros.

nem írtam

2008-07-25T22:30:00.005+02:00

És még nem írtam dublinról, uccazenéről, bébiszitterkedésről, gyakorlatról és úgy általában: egy mukkot sem. És most sem fogok. Mert most nem szólt rám senki. :)
Fura, mert késztetést érzek rá, formálgatom magamban a mondatokat, csak valami mindig közbeszól. Többnyire tunyaság, álmosság, nincsidőmrá, nincskedvemírni. Először az a baj, hogy meg akarom tartani csak magamnak az élményt, aztán meg már túl sok mindenkinek meséltem el, hogy még ráadásul blogra is kikerüljön. Konkrét magánéleti helyzetekről, örömökrőlbánatokról meg ugye nem írok. Elhatároztam az elején.
Amúgy pedig:
Völgy van/lesz. És ez jó dolog.
És ami még nagyobb dolog:
Hamarosan jelentkezem ismét a blogomon. :) (szándékomban áll legalábbis)
Éééééééés
a nagy érdeklődésre való tekintettel ezennel bemutatom fotóművészetem gyöngyszemét, a "most pedig lefotózom magunkat a tengerrel" című képsorozat legsikeresebb tagját. Élvezzétek kellőléppen. :)

igazi nyár

2008-06-24T21:31:00.003+02:00

35 fokos, délutáni sziesztás, behúzott redőnyös, Balatonra biciklizős, fürdős, zápor elől menekülős, kerti grillsütéses, meggyet müzlistálkából majszolós, hideg járólapon fekvős, későn vacsorázós, szúnyogkergetős.

visage

2008-06-18T21:51:00.003+02:00

Nem egészséges, hogy nincs internetem otthon. Nem tesz jót a bőrömnek. :D

new beginning

2008-06-18T21:40:00.005+02:00

A legeslegelső éjszakám teljesen egyedül. Nem is olyan félelmetes, mint gondoltam, vagy mint képzeltem (és ezzel nemcsak magam nyugtatgatom (dehogynem)). Igaz, a lámpám háromszorosan is tükröződő fénye, előbb a csupasz alakomon, majd a szemben levő sötét parkolóház ablakain egy kicsit ijesztő. Mert olyan egyedüli szegénykém. Pedig már azért vannak lakók. Mozgolódás is van. Csak persze nem hajnali egykor. Ilyenkor csak a hülye van ébren. Meg én. A bejárati ajtómat kétszer is ellenőriztem, hogy bezártam-e, bár mindkétszer szomorúan konstatáltam, hogy csak egyszer lehet bezárni, duplán nem. Brrr. De körbebarikádoztam magam plüssállatokkal és párnákkal, hogy megnyugodjak. Most már csak én magam férek alig az ágyra. Izgis éjszaka lesz. :)

Na szóval, ma beköltöztem. Legalábbis már nincs hozzám tartozó tárgy a Budafoki úton (leszámítva egy kést, amit Zsé „majd eljuttat hozzám valahogy, amint elmosogat és előkerül a kupac aljáról” J). Hát igen, az otthon érzése még messze van, de látom a lehetőségeket. És valahogy az sem rémít meg, hogy minden csak rajtam múlik. Sőt, fantasztikus érzés. Rám fért már a teljes önállóság borzongató, de nevelő hatása.
Ami pedig a körülményeket illeti: pillanatnyilag eléggé puritán. Még internet sincs a levegőben (pontosabban van, csak hálózati kulcsom nincs a szomszédékhoz, pedig próbálkoztam :) ), úgyhogy ezt az irományt is csak akkor fogom tudni közzé tenni, ha holnap besettenkedem egy netkáféba. A szobám jelenleg így fest: a sarokban ruhák, könyvek, ékszerek, kézkrémek, fehérnemű, csomagolópapírok, egyéb apróságok ömlesztve két fantasztikus román könyvespolcra, szemben egy üres, hatalmas rajzasztal egy lámpával és piros székkel, és az ágy, rajta valahol a plüssállatok között velem. :)
Hol pedig már fogadom is első látogatóimat, akik nem mellesleg, HOZNAK SÜTIT!! :) Földön kuporgós, fetrengős, sütizabálós statika-partit csapunk. :)
Utána pedig két teljes napra csakazenyém a húgocskám, itt, itt, itthon.

ui.: Az üres lakás nagy előnye, hogy elférnek a makettjeim, még az olyan testes példányok is, mit a legutóbbi, amivel szép kis dicséreteket söpörtem be. :) Íme.

dublin

2008-06-09T15:08:00.003+02:00

Annak hatására, hogy ideje pontosan megszervezni az utazásunkat, kezdem elhinni, hogy hamarosan eljutok Dublinba. És már csak huszonegyet kell aludni addig. :D
Nem bírom abbahagyni a vigyorgást, ha eszembe jut.

stairs

2008-05-21T10:14:00.003+02:00

Ma még csak két embert sikerült felkeltenem épszerk- kérdéssel. További szép napot nekik! :)

tribute

2008-05-19T17:40:00.004+02:00

Evan: What's the test say?
House: As I suspected! You have significant losses in the upper-right quadrant of your visual field.
Evan: Are you serious?
House: No. It's a joke. Two guys go into a bar and one has significant losses in the upper-right quadrant of his visual field, and the other guy says "You're going to need an MRI to determine the type and location of your tumor."
Imááááááádom! :D

életvitel

2008-05-06T21:19:00.002+02:00

A héten nem alszunk. De miért is tennénk? Építészek vagyunk, úgyis utálunk. :)

bittersweet

2008-04-23T18:10:00.001+02:00

De inkább sweet, mint bitter. :)

butterflies or not

2008-04-09T19:24:00.003+02:00

I've found someone with whom I can be so honest I can't even be with myself. But is it the right time and place for butterflies in my stomach? Is he the one? Or is he less? Or does 'less' really mean less this time? Questions only I can find the answers to. I hope I'll be able to. Due to the changes I've gone through with his help. So I think this is just a big 'thank you' for him. Even though I know he won't get it this way.
( I know I have not written a single post in English before. It comes handy this time. It makes it easier to talk about things of such importance. )

vééééééééééégeeee

2008-01-24T19:00:00.000+01:00

A vizsgaidőszanak! És 4,4 -es átlagot szedtem össze!!! A béemen. Építészkaron. Azt kell mondjam, csúcsszuper vagyok! :)
Most pedig irány a bépéi éjszaka dékával..Kalandra fel! Hoppálá. :)

előszülinapi ajándék- lenne, ha vetítenék

2008-01-18T10:17:00.001+01:00

mark lives in ikea

2008-01-14T17:37:00.000+01:00

elszállt

2007-12-30T14:23:00.000+01:00

Egetrengetően izgalmas felfedezést tettem (- számomra legalább is az. Hogy aztán ki hogyan fogja értékelni, már más kérdés. Mert ugye az is benne lehet a dologban, hogy már egy ideje filozófiai eszmefuttatásokat olvasgatok simmeltől, halltól, meg eriksontól. De persze mindezt csak zárójelesen jegyzem meg. )
MIndig is sokat gondolkodtam azon, hogy humán vagy reál beállítottságú vagyok végtére is. Iskoláslétre jellemző módon megpróbáltam levezetni a problémát a különböző tantárgyakra. Kedvenc a matek, ez egyértelmű. Az általánosan elfogadott besorolás szerint reál tárgy. Mert számok vannak benne. Nem betűk. Meg mindenfajta furcsa jel. Igen ám, de emellett miket is szerettem? Töri, magyar, s halkan megsúgom, hogy ne sokan hallják: civ, filozófia, s minden más, amiben egy darab szám nem szerepelt (jó, évszámok a történelemben, de azokat mindig is csak másodlagosnak tekintettem), csak betűk ( ha már ez lenne a reál- humán kérdés megoldása). MIk is maradtak ki? Az ún. természettudományok. Érdekesek, persze. Meg jó tudni. Tanultam is őket, de sosem tudtak igazán megfogni, elkápráztatni. Nem úgy egy- egy összefüggés felismerése. Matematikában, történelemben, filozófiában.
Aztán egyszer szóba került, Zsével beszélgetve, amit egy tanára mondott. A matematika a leghumánabb tudomny mind közül. Mert nincs semmi valós alapja. Teljes egészében az emberi ész szüleménye, annak csavarjait, logikáját tartalmazza.
De miért is humán a humán? A szót vizsgálva is megállapíthatjuk, hogy azért, mert az emberhez kapcsolódik. Méghozzá szervesen. Az ő teremtménye.
Így viszont bármi, ami humán, folyamatsan alakul is. És változik nem csak időben, de egyénről egyénre is. Mindenki magának fedezifel. És új kapcsolatokat gyárt. Mert megteheti. Mert logikája teljesen megegyezik azzal a rendszerrel, amihez hozzátold. Ily módon a humán területek a lehetőségek tárházai, a képzelet szabad szárnyalásának terei.
A természettudományokról még nem beszéltem bővebben. Azok, mint ahogy szintén nevükben is benne van- a természetet írják le. Már meglevőt. Valamit, amit nem mi teremtettünk, hanem adva van. Új összefüggéseket lehet találni itt is, de csak találni, nem feltalálni. Sokkal racionálisabb ez a terület, s benne az emberi eszme megnyilvánulása esetleges, s jelentéktelen, más távlatba helyeződik. Nem fő téma az ember, viszont vnem elkülönítetten, kizárólagosan, hanem környezetében jelenik meg.
Melyik a reálisabb kép? Egyértelműen utóbbi. Egy reális, racionális nézet. A humán és reál ellentétet (szerintem pusztán arról van szó, hogy egyik az embert, másik a természetet veszi célba, s hogy ezek elentétben állnának...nos, ez már más téma) ily módon kivetítve az irreális, irracionális szavakig jutunk. Ezek lennének az emberi jelzői. Érezzük, hogy erről nem lehet szó. Érezzük, lázadunk ellene, hiszen ezzel magunkat sértjük meg.
Mi a tanulság? Számomra az, hogy humán beállítottságú vagyok, nem pedig reál. Hog inkább alkotni szeretek, mint leírni. És hogy jó helyen vagyok a műszaki egyetemen, még ha a név mást is sugall. Mert sikerült kválasztanom azt a terültet, ami alkot, az emberi igényekkel, eszmékkel összhangban (remélhetőleg), s hogy köti a materialitás is? Majd kiszámoltatom valami természettudóssal, hogyan nem dől össze a ház. Számomra ez kevésbé érdekes.

hangulat

2007-12-29T15:05:00.000+01:00

Könyvet szeretnék írni. Pár apró bökkenő van csupán: se időm, se témám, se regényírói vénám. :)
(Eddig.)

ókút és egyebek

2007-12-27T18:00:00.000+01:00

Ma jöttem rá valamire. Van ugye a Für Elise. A könyv. Igen, Szabó Magdától. Nos, megvan az ok, amiért minden egyes kinyitott példány első oldalán ez állt: Első rész/ Cili , akárhány könyvesbolt akármelyik stócából vettem is ki azt. Ezen ok igen egyzserű: második része soha nem készült el a regénynek. Sok anyaga megvolt már hozzá, mégsem volt kész. Kicsit rosszul érintett a dolog. Mert akkor- gondoltam felháborodottan- honnan a csudából fogom megtudni, mi lett azzal a bizonyos érettségi elnökkel? Vagy mi történt a gimnáziumi évek után? Honnan?
Van egy másik dolog is, ami szintén zavar. Pontosabban felháborít. Tudjátok, egy kis lényegtelenség, amit más biztosan észre sem venne, de hogy nem jegyezné meg, az már tuti. Egy afféle kis hülyeségem. Ésatűzserlege. A film. Utolsó jelenetek egyike. Sötét nagyúr meg Aheripoter. Harcolnak. Egyik jobb kézzel ( ez ugyebár Aheripoter), a másik meg ballal. Abban tartja a pálcáját. Minden idők leggonoszabb varázslóját kérem direkt balkezesre gyártották. Mert az őt játszó színész csontjobbkezes. Ennek utána is jártam. Hát hogy van ez, kéremszépen? Még mindig tartják magukat a régi babonák és hiedelmek, úgy. Persze az is lehet, hogy csak a film készítőit kéne fejbekólintani. meg azokat, akik ilyeneket jegyeznek meg: "Balkazes vagy? Háááát, végülis nem baj". Vagy azokat, akik a lelkesen rajzikáló hároméves kezére csapnak, mondván neacsúnyakezeddelrajzolj.
Amúgy valami rejtélyes kór szállt meg. Ha nem tudnám előre, mit mondana ( lupus vagy tumor), egyből felkeresném a gregori háuzt, hogy orvosoljon meg.

indirect proof-hoz hasonló

2007-11-20T18:41:00.000+01:00

Elméletem megdőlt. Bépén nincs is olyan, hogy hó.

theory

2007-11-17T18:30:00.000+01:00

Van egy elméletem. Mindig ott és akkor havazik, ahova és amikor utazom.

októberre szeretettel

2007-10-28T11:55:00.001+01:00

Mostanában nem írok blogot. Októberre még nincs egy bejegyzés sem. Ez bizony igen szánalmas. Pedig milyen könnyű rajta segíteni! :)
ui: Azt olvastam valahol, hogy a blogírok többsége akkor hagyja abba a blogolást, amikor kiteljesedik az élete. Ez az? Most komolyan... :)
ui2.: Nem érdekel, hogy az előző 6 mondatban 3-szor is előfordult a blog szó. Mondatonként félszer. Az még nem számít folytonos ismétlésnek. Inkább, mint hogy olyan szinonímákat használjak, mint az internetes napló. Brrr. Amúgy sem NAPló már többé, inkább HAVló lehetne, mert jó, ha havonta egyszer írok. A második utóirat meg hosszabb lett, mint maga a tényleges bejegyzés. Ennyit írásművészetemről.

ui3.: De ami a lényeg: van cuki okker cipellőm! És ha nem vigyázok, még a végén csinicsajjá válok.

közhírré tétetik

2007-09-30T20:40:00.000+02:00

És elkééééészült!!! Íme: mály kjúúúb. S benne a téééér. Juhéééé.

paksy néni's little birds in the storm

2007-09-26T20:26:00.000+02:00

Oh, oh, oh , kockát kellene gyártanom...

rajta ellipsziseknek tűnő körök, oh, oh, oh...

Nos igen, verset írni, hát azt soha nem tudtam. Még szerencse. Ha hobbiból gyakran lennék lírai én is, még gyakrabban merülne fel a kérdés: akkor mit is csinálsz itt?

hát aztat kéremszépen, hogy én igenis szeretnék kuckókat tervezni idegen néniknek, bácsiknak, gyerkőcöknek, ésatöbbinek. Az már egy másik dolog, hogy az odaúton nem szándékozom kockává válni magam is. És igen, lázadó vagyok. Főleg, ha a kreativitásomat és ( reményeim szerint létező) tehetségemet (nofene, egy önbizalomgombóc) birizgálják, és próbálnak meg lefaragni belőle. Mert ugye precizitás. Meg tizenegyegésznullanulla centiméter. Meg láthatatlan,vékony, pontos és főként egyenes szerkesztővonalak. És nem összekötősdis. Hát mik ezek a pontok? Ha megszámozom és összekötöm őket, kijön belőlük egy nyuszi?

Két gondolatot csatolnék az elhangzottakhoz, gyermeteg módon, mert logikusan felépíteni, és szöveget szerkeszteni nincs időm, mert ugye...

Oh, oh, oh, kockát kellene gyártanom...

rajta ellipsziseknek tűnő körök, oh, oh ,oh...

Nos, precizitás. Erről csak az jut eszembe, hogy én már általános iskola alsó tagozatában is problémákkal küszküdtem e téren. Mindenkinek kellett ugyebár sógyur,ából téglácskákat készíteni, abból meg házikót. Nos, én elrontottam az alapanyag arányait. A téglák kicsik voltak, vékonyak és főleg görbék. Míg mindenki más nyolcemeletes családi házat épített úszómedencével meg kutyaházzal, addig én kénytelen- kelletlen eszkimó iglut készítettem. Az mondjuk csini lett. Volt ott minden: lakók, fókák, sőt, még eszkimószán is. :) Kissebségi komplexusom mindenestre valószínűleg innen eredeztethető.:)

A másik: filóórán érdekes és vicces dolog történt (igen, mindig ott és akkor, amikor legkevésbé számítanál rá, tartja a fáma). Állatokat pároztattunk Gével, jobbkezes rajzi előadásmódban ( aki ismer minket, az biza tudja, hogy ez nem semmi). Csiga plusz nyuszi= ?, bet plusz little puli= ?, csiga plusz nyuszi plusz bet plusz little puli= micsoda?, micsoda plusz bálna egyenlő mifene?

És még egy friss élmény: budaörsi ájkia, rajzasztallap, 150x70 cm, 15 kg. No, ezt varázsoltuk át tegnap este a Budafoki út 35-be. Ohne Auto. Mit BKV. :) Feltűnő jelenség voltunk, az biztos. Költöztetést gyalogszerrel vállalok. :)

És végezetül, tip of the day: "Ne szívjátok porszívóra a pintyeket! "

variációk egy témára

2007-09-15T17:22:00.000+02:00

night1: Három hölgyemény baktat hazafelé (helyesbítek: a bérlemény felé) fővárosunk utcáin. Két perc séta az egész, nem sok, mégis sikerül begyűjteni út közben a következő bókot: "Nédda, lányok. Szépek. Mind a három. És milyen jó húsban vannak!" :)

night2: Kotorászik a kulccsal a zárban, az ajtó magától kinyílik, meglepődve belép, s összeismerkedik végre a paplan alól épp csak az orra hegyéig kibújó, negyedik lakóval. Ágyba veti magát ( a sajátjába), majd épp félálomba zuhan, mikor megérkezik egy újabb élettárs, s észre sem véve, hogy a másik háromból két és fél már alukál, az előszobából kurjongatva meséli aznapi/ azesti élményeit.

night3: "Jóvan, kislányom, menj csak, de ne későn érj haza!" "Igen, anya, tudom, és idegenekkel ne álljak szóba, és ne fogadjak el tőlük cukorkát sem. "

night4: Helóturisztondöleftszájd. Főzőcske és lelkizés a szomszédos koleszban, éjjel- nappalis kaland, majd teknokolszaggal belengett lakás.

night5: Ki így, ki úgy. Házi néni a gyerekkorát, én meg az estémet töltöttem az asztal alatt. Makettezés barátok közt. Jobbik felünk az állítólagos kockagyárátásból reggel hétkor ér haza, kocka nélkül, érintetlen alapanyagokkal, sokat sejtető mosollyal. Tiszteletbeli lány szereptől ideiglenesen megfosztva. :)

ui1.: Ti miből készítenétek 11x11x11 cm-es, (szinte) homogén kockát, ha az életetek múlna rajta? Ötleteket hétfő estig várok.

ui2.: az építész fél-tízparancsolata:1. szarból, 2. máról, 3. holnapra, 4. cigányokkal, 5. ingyé'

ui3.: "Ti, ott hátul. Halljátok, amit mondok?" "Neeeem." "Ez egy kicsit paradox, nem?" " Hmm?"

számszing nyú

2007-09-06T09:51:00.000+02:00

Ismét hosszas hallgatózásba burkolóztam már egy ideje, de ezt is, mint minden mást, meg tudom magyarázni. Elkezdődött a zúj életem, teccik tudni. Körvonalazódni pedig csak most kezd, kedvem, s időm sem volt a bizonytalanról csacsogni blogon keresztül.

Tehát, a kollégiumtól és Angyalföldtől pár napos tartózkodás után könnyes búcsút veszek, és beköltözök egy albiba újdonsült pajtikkal, kábé öt percnyi sétára leszünk így az egyetemtől. Egy dolgot azonban már most leszögezek: én ugyan nem fogok takarítani a fiúkák után, akármennyire is élettársak leszünk. :) És azt is megjegyezném, hogy kábé 4 étel van, ami nem zacskós, mirelit vagy instant, és amit el is tudok készíteni.

Ma pedig olcsó kiruccanásra készülünk a tankörömmel, az Ápisz nevezetű kínzószerszám- ellátó egységbe ( magyarul: írószereket veszünk tonnaszámra ). Most már nincs visszaút, egy hét csupán, és kialvatlan és megszállt építészhallgató lesz belőlem. De ugyebár probléma nincs, csak rossz helyzetfelismerő-képesség (ja, meg amiből lekvárt lehet főzni, abból pálinkát is :) ), vagyis: nekem az tulképpen jó, hogy nem alszom semmit és huszon- harminc órákat töltök ábrgeós rajzokkal pepecselve , hiszen ezt én választottam, én akartam csinálni (hehe, pozitív hozzállás, már a gólyatáborban is megtanították).

Ami pedig a többi dolgot illeti: hiányoznak a régiek, de igyekszem tartani a kapcsolatot, amelyikükkel tudom ( a világért nem válnék meg tőlük), Effel és Evel pölö közös főzőcskét tartottunk a minap. És írt nekem az én kedvenc Am is, hiányzunk neki, és furcsák az újak, mondta, nyaf-nyaf.

Ja, és csak emlékeztetőül, magamnak, meg persze mindenkinek: járj nyitott szemmel és ne ragadj le a megszokottnál!

for reasons unknown

2007-08-16T20:57:00.000+02:00

Ha lepörgetek a lap aljáig a blogomban, és ott egy júniusi bejegyzésre bukkanok, az azt jelenti, hogy nem vagyok mostanában aktív, nem? :)

Az az igazság, hogy akartam én írni, csak valahogy nem sikeredett. A múltkor is egy egész vicces kis szösszenetet szerettem volna összehozni, valami hasonló is lett volna benne:

Röpke tíz perc alatt négy szilva vándorolt a pocakomba. De az a nagyobb fajta ( nem a pocakom, bár...mint tudjuk, télapóhas rulez :) ). Most pedig erősen kell koncentrálnom, hogy jó tizedannyi idő alatt ne tegye meg ismét azt az utat. Nem akarok hányni, na. Öt éves koromban csináltam olyat utoljára, és nem volt jó, úgy rémlik. Mert utána nem hettem aznap több meggyes piskótát és anyukám nem engedett le játszani az udvarra. Hmm, biza, szörnyű emlékek ezek. :)

Na, szóval valami ilyesmit akartam írni, azt hiszem, Sue Townsendtől ihletet merítve, de aztán rájöttem, hogy ez nem is olyan vicces, mint gondoltam, inkább nem közlöm- mint látható. :)

Talán az a bajom, hogy folyamatosan azon kattog az agyam, mi is lesz velem szeptembertől. Mert annyi minden meg fog változni, félek, hogy túl sok lesz, túl hamar. Valami biztos pontot keresnék ebben a zűrzavarban, de csak nem találok. És igen, többek között ezért is reagálok túl sok mindent, még jobban és gyakrabban, mint amúgy szoktam- hogy egy kedves barátot idézzek: "Mert te olyat szoktál, nem azon lepődtem meg, hanem hogy most éppen min is?"

Még gólyatáborral kapcsolatban sem tuti semmi, és kezdem már unni a magukat rém poénosnak tartó szenyorjainkat, pedig engem még nem is hívtak fel hajnalban, hogy énekeljem el nekik a gólyaindulót. Pedig nem kéne kétszer kérniük. :)

És persze még valami fontos: igenis voltam Killersen, és meg kell mondjam, a legjobb koncertjeim listán második helyen szerepel az élmény, közvetlenül az u betűs után, ami biza nem kis teljesítmény.

Ennyi belőlem. Már csak a kép van hátra. Az viszont nem semmi.

it's been a long time

2007-08-06T21:41:00.000+02:00

Volt uccazene és völgy, vadkempinges és bónusz edisönben is, és ajándéknézés és megvásárlás, majd persze esküvő, almádis rijlyúnionnal. És szépek voltak és jó volt, meg pár tanulság is marad: a csokiszökőkút jó dolog és a vallás dolgot hagyd. ( Ha rímekben mesélnék- beszélnék, elnézést kérek, csak rákattantam a Túl a Maszat- hegyenre :) ) Holnap pedig megyek az esz betűs helyre, holmi elgété- koncertre. Ott találkozok végre az esz betűs személlyel, életem oly rég áhított szereplőjével. :) Ja, és még valami: az a seb a jobb lábszáramon nem véletlenül dzsilett- penge alakú. A részleteket inkább ne firtassuk. :)

some surprise

2007-07-30T13:27:00.000+02:00

Most bukkantam rá és teljesen odavagyok érte. Valami hihetetlenül jó, és végre találtam egy énekesnőt is, akinek tetszik a hangja, de úgy igazán.
Ja, és persze bejött amit a lyútyúbos videókról jósoltam, önismeretért piros pont. :)

csatlakozom a klubhoz

2007-07-24T18:01:00.000+02:00

I'm reading...(just one note: ... and it's more than perfect )

Aidy

2007-07-16T21:43:00.001+02:00

Adrian Mole naplóját olvasok, kábé a huszadik kötetet ( amiben a kezdetben tizenhárom és háromnegyed éves főhős már harmincnégy és háromnegyed), ami számomra sorban a tizenkilencedik, mivel egyet azért kihagytam. Meglepő, de ez is hihetetlenül élvezetes, bár hosszú távon nem ajánlatos ezt az elfoglaltságot űzni, kezd rámragadni a sítlus, meg a könyv hangulata. Ha a továbbiakban szóba hoznám a transzszibériai expressz 1954- es menetrendjét orosz nyelven, esetleg Gyögy korabeli babaházakat, vagy a "Szegény Kormi mennybe ment... " kezdetű verset, bocsássatok meg nekem. :)
Jelentem, ismét gitározni tanulok. Az ujjaim tropára mentek, a pár napos kényszerpihenő tulajdonképpen jót is tett nekik. Még az sem nagyon tud érdekelni, hogy a gitárom enyhén gyermekméret, eredetlieg nem balkezes és mint már említettem, a húrokon legyalulom az ujjaimat. Lelkes vagyok, és ez nem pusztán abból derül ki, hogy napi tízszer meghallgatom a snow patrol remekbe szabott akusztik performenszeit, bár ez teszi ki tetemes részét a hangszerrel való ismerkedésemnek. :)
Ja, és említettem már nektek, mit kérek névnapomra? Csak hogy témánál maradjak: egy Gary Lightbodyt, piros szalaggal átkötve, megnyírva, gitárral a kézben, az északír birkapásztor akcentusából egy parányit lefaragva. :) No, eztet. (Komolyan mondom, úgy bezsongtam, mint egy tizenkétéves tinilány, borzasztó :) )
És ha feltűnt volna: újabban személyes témákról nem nagyon írok. Kicsit még meg vagyok szeppenve ( igen, a macska meg fel van mászva a fára és le van lógva a farka) blogom elképesztően magas olvasottsága miatt. Addig is marad a zavart csacsogás mindenféle csacskaságokról. Élvezzétek kellőképpen. :)
MÉg valami: asszem, rá fogok kapni a közeljövőben a youtube-os videók blogra pakolására. Sőt, a jövő már elkezdődött. :)

esső

2007-07-09T21:19:00.000+02:00

Jön a vihar idefelé. Az áram meg elfelé, halleluja.

a jó, a rossz és a kevésbé

2007-07-09T20:34:00.000+02:00

Ifjúsági irodalmat olvasni egy napon belül ötszáz oldal, azaz két könyv erejéig jó dolog. Az már kevésbé, hogy tele vannak ezek a kötetek elgépelésekkel, helyesírási hibákkal. Ebből művelődjön a befolyásolható fiatalság? Nekem mondlyuk már mindegy, a kedvessen limonádé történetet követtem csak, igyekezve az apróbb kellemetlenségeket figyelmen kívül hatyni. Mert vannak időszakok, amikor egy komojabb olvasmánnyal nem bírok mit kezdeni. Ilyenkor jönnek jól ezek a könyvecskék ( a szerzőket a konkrét könyvcímekkel egyetemben inkább mellőzöm, túl kompromittáló lenne :) ), amik mára ellepték a piacot. Hála a tömeggyártásnak. Ezért romlik a minőség is. Meg az én helyesírásom is. (Bár lyelen belyegyzést olvasva biztos felmerül benned a kérdés, hogy miről is beszélek. :) ). Amúgy találtam pár frappáns idevágó mondatot, stílszerűen a guglin ( de nem mondom meg, mejik szóra kerestem rá :) ):
"Sokan használják a Google-t arra, hogy ellenőrizzék: helyes-e az a kifejezés, amit írni szeretnének. Például a Google-ba beírva a muszály szót (amit helyesen muszájnak kell írni), megkapjuk, hogy 10600, míg a pontos muszáj változat közel 70000 oldalon fordul elő." :)
Kétmondatos blogra akadni amúgy jó dolog. Az már kevésbé, hogy ragadós a stílus: írásművészetem erősségei hosszabb távon domborodnak csak ki ugyanis. :)
A felvi.hu meg az OFIK-kal egyetemben cseszheti, üzenem nekik. Rettegésben tartják itt az embert. ( Ez volt a rossz, a többi ízlés dolga)

a habos kakaó- á la Judit

2007-07-05T12:57:00.000+02:00

Kakaót borítani a klaviatúrára - ez is csak én lehetek! :) ( A recept amúgy nagyon jó, köszi, mirtillke, a billentyűzetemnek is olyannyira ízlett, hogy nem nagyon akart megválni tőle. Miután elkortyolta, meg is büfiztettem, úgyhogy most már minden rendben:) )

You Will

2007-06-30T21:45:00.000+02:00

Eztde szeressem mostanság, ahogy egyszer egy bácsika megjegyezte valami mulatós zenére: szép a zene és a szöveg is jó. :)
PS: skubi a balkezes gitárt ott a bal szélen! Olyat én is, naaa!

megj.:

2007-06-29T19:12:00.000+02:00

Édes, dárga, kedves londoni székhelyű engéó!
Felétek ez úgy szokás, hogy egy szétkapcsolt telefonbeszélgetés után jóval két hét múlva jeleztek vissza, hogy akkor gyere mán, mert kellesz? Közben meg se kép, se hang? És mindezzel pont akkor léptek elő, mikor az illető már megszervezte a párizsi útját? Mert ha nálatok valóban ez a szokás, akkor gratulálok, tökéletes volt az időzítés. Elismerésem.
Ja, és még valami. A kis Bé rácuppant a bálna- párnára. Alig lehetett levakarni a "haa"-ról. Csak a "brümm-brümm"- párna segített, meg egy adag jól irányzott, arcon szétkent sárgabarack fagyi dupla tölcsérrel. :)

nó cím

2007-06-29T14:00:00.001+02:00

Egy másfél órás telefonálás hajnalok hajnalán a helyükre tudja billenteni a dolgokat. Pláne, ha a vonal másik végén egy olyan valaki hallgat és cseveg, aki egyike a hozzám legközelebb állóknak. Csak mesélt, mesélt, róla, rólam, meg sokakról még ( persze másokról csak melléktémaként :) ) és bár helyenként fájt, amit mondott, tudom, hogy igaza van és tudom, hogy komolyan gondolja. Hogy komolyan törődik velem. És hogy bizony másoknak is fontos vagyok. Csak el kell tudnom hinni. És sok minden segíthet ebben. Az emlékek. Amiket ma elkezdtem számba venni. Szortíroztam őket, mintegy utolsó lépésként a hazaköltözés keretében.

A sajátkezűleg készített bálna-párna, ami tavaly karácsonykor lopakodott az ágyamra, hatalams fekete szemeteszacskóba csomagolva- csak stílusosan.

A levélke, amiben a 18. szülinapomon vallott színt Dé, vagy a túlélőcsomag, amit a rajz alkalmasságimra kaptam- just in case of emergency.

Aztán ott van a saját készítésű nyakbavaló Etől, útravalóul, meg a kétségbeesett pillantása, hogy ugye ez most nem a vége. Kezembe akadt Vé fatörzsre pingált alkotása is, Iék meghívója életük egyik legfontosabb döntésére, meg a szívküldi valentin- kártya, amiben E kérte, higgyek magamban.

Esz Gratu- rajzocskája, amikor ötödik próbálkozás után végül mégis csak kaptam jogsit, vagy a másik Esz ( hivatalos nevén Zsé) katicás képeslapja, ami átszelte az országot, amikor nagy szükségem volt rá (Esz, akivel bár még sosem találkoztunk, mert félünk, hogy ciki lenne :), mégis négy éve boldogítjuk egymást, szigorúan internyeten keresztül) .

Ott van még Ká is, meg a sok-sok közös élmény, az egyenesen Írországból beszerzett makepovertyhistorys karkötőinkkel, stadion előtti éjszakázással, meg a szerepjátékainkkal (Bé és E, meg az ő "asszonyaik", ugyebár :) ).

Zsé, aki előkotort nekem egy utolsó utáni példányt a cédéjéből és aki nemrég egy kicsit zavarban bár, de elmondta: nem érdekli, ha már nem járok hozzá oktatódni, ő elvárja, hogy rendszeresen meglátogassam.

Az sem lehet véletlen, hogy Bé is szinte a kocsiból kilógva integet, akárhányszor összefutunk, mióta a táncparkett ördögeit alakítottuk szalagavatón. Apropó, szalagavató. Ef és Bé. Velük valami maradandót sikerült létrehozni, nekem sokat jelentett. HOgy azt mi csináltuk. Együtt. Zenéltünk. Összehoztuk. Hihetetlenül jó érzés volt látni az örömteli arcukat, miután lejöttünk a színpadról. És most is újranézni a produkciót.

Amikor már a tavaly évvégi jutalomkönyvemhez értem, benne Vé bácsi személyes üzenetével, már tényleg nem bírtam tovább. És még koránt sem volt vége a listának. Té esemesei ( "mint osztálytársatok, ha megengeditek" ), meg Eé, akinél majd' egy évig laktak a textilfestékeim, U bácsival folytatott ímélezésem, és persze a "mélyütés": a tablóképek.

A "gondolkodás- naplóm" eszembe juttatt a "nénit" is. Ő és az akaraterőm segítettek át úgy másfél éve a mélyponton, írni is fogok neki helyzetjelentést hamarosan, ahogy kérte (mert szeretne hallani még rólam, akárhogy nem tartozik ez a munkaköri kötelezettségei közé).

A nagy-nagy kacat- és emlék halom alól a szakadt E-húrú gitárom kandikált ki, kis Bé műve, már ami a szakadtsádot illeti. S bár lehet, hogy kerékbe törte ezzel rocksztár- karrieremet (hehe :) ), mégsem tudok haragudni rá. Mert felcsillan a szeme, akárhányszor meglát és mert sír, amikor haza kell mennie. Bizony, otthon ki fog neki katicát, fúj vele pitypangot, játszik repülőset, vagy ki tanítja meg fogat csikorgatni? :)

Sokan látnak bennem tehát valamit, amit lehet szeretni. Még mindig nehéz elhinni néha, bár sokat fejlődtem e téren is. Nekik már tudom adni saját magam, tudjátok, azt a lüke, szeretni és adni vágyó csajszit, aki szíturisztos- oktopuszos tengeri jeleneteket rajzol és ad ajándékba, vagy aki a "fitoplanktont evő bálnát" dobja be ektivitbe feladatként, elmutogatásra. Aki sanyiedgartheodort gyárt a szobatársai faliújságára. Aki biztat, még akkor is, sőt, főleg akkor, amikor a másik fél azt mondja: "No, ne áltass már, ezt magad sem hiheted". Mert én igenis hiszek bennük. HIszek a barátaimban. Az álmaikban. Hiszem,hogy Dé doktor néni lesz, Ká nemzetközi jótékonykodó, E remek grafikus, aki elsőre bekerül a képzőre, Vével pedig együtt fogunk kockákat gyártani. :) És talán magamban is hiszek. A saját álmaimban. ÉS a legjobb érzés az, hogy tudom, mások is hisznek bennem. És akárki akármit mond, én a mesékben is hiszek. Hogy ne hihetnék bennük, amikor páran körülöttem már részesültek is belőlük?
PS: És íme, kellemes aláfestő zene e kusza, számomra mégis sokat jelentő bejegyzés olvasgatásához. Csak nem paradox, hogy ezt a linket ide, a szöveg végére helyeztem el? :)

érett

2007-06-20T16:48:00.000+02:00

És vége és túl vagyok rajta és most már papírom is van róla, hogy érett vagyok, szóval kételynek helye nincs. :)

És egy igazi glükpilc vagyok a tetejjébe, még egy kis poénkodás is belefért: " Most pedig főzőcskézni fogok. ... És ha berakom víz alá, ismét kiegyenesedik a bimetall. Megmutassam? Ne? Pedig az is igencsak izgalmas." Mindezért meg is kaptam a már oly megérdemelt két cuppanósat U tanár úrtól. Ohh... ;)

Most pedig nyár és Balaton és láblógatás és fülig érő száj és sok és és káröröm, de csak igazán pici és csak azért, hogy bosszantsam egy igazán picit a mi még éretleneinket. :)

És felszabadult vagyok és boldog és legszívesebben megölelném az egész világot (bár mint tudjuk, ez elég nehéz lenne, pusztán a Föld sugara 6378 km ).És utazni fogok ( ezen négypíszerhatezerháromszázhetvennyolcanégyzeten négyzetkilométernyi felület rengeteg lehetőséget kínál) és bár még nem tudom, hova és mikor és kivel, de igenis fogok, mert az kell és mert megérdemlem. (És innentől a szőrnyűséges matek humor kikapcs :) ). És csudálatos és gyönyörletes vakációm lesz és imádni fogom, meg engem is imádni fognak. :)

És kaptam egy igazán ígéretes ímélt is, és padlót fogtam, ezt muszáj idézni :)

"Hi Your advert on Gumtree caught my eye I am unable to offer you a full time job but I can offer you a load of cash I am a businessman based in London. Occasionally I like to take time outand have some relaxation. So I'm looking for someone to give me a massage/stress relief - say every week - for at least £ 100 cash every time I'm a good looking guy, very laid back personality. Take care Joe"

Hát igen, a kisugárzásom... :) Erre én még válaszolni is fogok, ez annyira vicces. You know, I only have to seize this fantastic opportunity. He must be Mr Perfect :)

PS És?

mint aki

2007-06-18T13:05:00.000+02:00

" Kosztolányi Mint aki a sínek közé esett... című verséhez Karinthy paródiát írt, mely a vers központi képét emeli ki szemléletesen, mégpedig: szar meghalni." :)

Néha elég mókás magyarjegyzetet olvasgatni. Amúgy meg már lassan vége lehetne ennek az éreccségi- mizériának, kezdem nagyon unni. Meg azt is, hogy már napok óta nem kommunikálok a külvilággal.

lüke

2007-06-17T16:39:00.000+02:00

Részlet Fizika kezdőknek című, készülőben lévő művemből:

" Hogyan határozzuk meg a Föld tömegét?

Először is, szerezzünk egy ásót, egy tiplit és egy kampót. Ezekkel karöltve utazzunk bolygónk egy tetszőleges, általunk preferált pontjára. Személy szerint a déli sarkot ajánlanám, kedvező klímája, a barátságos őslakók és egyéb, későbbiekben leírt okok miatt. Tehát, ássunk egy, a tiplinek megfelelő mélységű és szélességű gödröt, majd helyezzük bele a tiplit a kampóval együtt. Ásás közben vigyázzunk, különösen a déli sarkon, nehogy fejjel lefelé lógva arcon találjuk dobni magunkat a lefelé hulló földmennyiséggel. Ha ez mégis bekövetkezne, elégtételt nyerhetünk bolygónk e kampónál fogva történő felakasztása után, mikor is az egész északi félteke lakói hirtelen a talajról lefelé lógva találják magukat. Ezen kampónál fogva szállítsuk el bolygónkat egy másik, az egyszerűség kedvéért Naprendszer- beli másik bolygó gravitációs terébe. Legyen ez jelen esetben a Merkúr! Egy megfelelő paraméterekkel rendelkező állványra akasszunk rugós erőmérőt, arra pedig a Földet . A kísérlet elvégzésekor ügyeljünk rá, hogy mindez a Merkúr felszínének közelében hajtassék végre, a nehézségi gyorsulás értékével való könnyebb számolás végett ( az ugyanis ott ismert). Ezek után nincs más dolgunk, mint leolvasni a rugós erőmérőt, természetesen azzal egy szintbe helyezve szemmagasságunkat. Így megkapjuk a Föld súlyát, melyet elosztva a Merkúr felszínén mérhető nehézségi gyorsulás értékével ( ennek mérésével a 9. fejezetben foglalkozunk) , s máris megkapjuk bolygónk tömegét. "

Nem is olyan bonyolult, ugye? :)

fantörpisch

2007-06-14T15:31:00.000+02:00

Az nem ér, hogy kedves drága édesapámnak a vadisúj hiperszuperextrajó mobilján a két csengőhangja közül mindkettő az én kedvenc dalocskám. Hát milyen világban élünk, kéremszépen? :)

A mai napom másik fő problémája, hogy nem fér a fejembe, hogyan lehet a gázok belső energiája mindenfajta állapotváltozásnál kisenszernagycévészernagyté. Ja, és hogy a szabadsági fokos baromkodás helyett pontosan mikor is fix az a háromketted.

Ja, és beszorult a jobb kisujjam a tiktakos dobozba, vagy tíz percig nem bírtam kiszabadítani magam. Hát igen, zajlik az élet. :) l

Rém izgalmas blogbejegyzést olvashattatok, ismételten. :)

weird

2007-06-11T08:35:00.000+02:00

Az tényleg furcsa, pontosabban "durvás", Dét idézve, hogy én nem szoktam álmodni? Tudom, olyan nincs, legfeljebb nem emlékszem az álmokra. Na de most tényleg, évente max kétszer- háromszor tudatosul bennem, hogy egyáltalán álmodtam valamit, akkor sem tudom felébredve, hogy mit is. Talán egyszer volt már rémálmom is. Úgy négy éve. No?

lufik

2007-06-08T10:43:00.000+02:00

Az hogy van az, hogy mikor végre összejönne ( már ha, persze...) egy kiruccanás lyúkéjbe, annak időpontja természetszerűen egybeesik minden olyan mókával, ami a nyár kihagyhatatlan kelléke lenne ( úgy mint utcazene, völgy, balatonátúszás, mifene) ? Még semmi nem biztos, persze.

Ja tényleg, tegnap volt a matek szóbeli, ezúton is köszönöm azoknak, akik szorítottak értem, hát majd meglássuk. Tegnap még úgy éreztem, jól sikerült, mára már kissé elbizonytalanodtam. Kissé szétszórt voltam, majdnem elfelejtettem, hogy feladatot is kell megoldanom :), meg közölték, hogy a bizonyításomban van egy tétel, amit szintén bizonyítani kell, de meg lehet kerülni, sokkal egyszerűbben is el lehet jutni addig. Én erre megkérdeztem, hogy akkor bizonyítsak-e mást. :) Aztán persze rájöttem, hol a csavar, de ezen elkezdtek kuncogni. No meg azt sem tudom, mennyire értékelik ilyen helyen az iróniát, no mindegy, hű voltam magamhoz, az a lényeg. :)

Amúgy meg maradt még 12 nap, 100 tétel és én, hát mi kell még a garantált szórakozáshoz? :)

Ja, és tegnap ismét a ricsárd gír hasonmás buszsofőr szállított haza. Kezdem megalapozottnak hinni gyanúmat, miszerint követ engem. :)

Amúgy teljesen rákattantam egy bizonyos lara képeire, de úgy vettem észre, a környezetemből elég sokan felfedezték már. Most egy lufis jön.

Ezt meg nézzétek meg -bár lehet, hogy már mutattam. Lyútú- koncertet akarok, de sürgősen. :)

ennyi

2007-06-06T16:02:00.000+02:00

Ma dolgozat-megtekintettünk. Rém izgi volt. :)

Ezen kívül ismét a ricsárd gír hasonmás buszsofőrrel utaztam.

És kiloptunk a fizika szertárból, sőt, négy példányban le is fénymásoltattunk titkos, kizárólagosan tanári példánynak számító dolgokat. Aztán meg vissza is loptuk őket. Szóval bűnöztünk. :)

Hát, ennyi máról, szűkszavúan.

Holnap meg tessék drukkolni nekem, holmi matek emelt szóbeli ürügyén.

Közben meg kutatok a koleszos kompjúter képek mappájában. Próbáljátok ki, irtó poén! :)

EDITED- Tudtátok, hogy az esővíz selymesebbé teszi a hajat? De csak akkor, ha ti magatok is bőrig áztok mellé. Fura, de így van. Ez a titok, én ma kipróbáltam ;),

szentimentális

2007-06-01T11:05:00.000+02:00

Nem szeretem az internet. Tudom, maradjak csöndben, mert így legalább könnyen tudok kommunikálni rég nem látott ismerősökkel és miegyebekkel, akikkel amúgy nem tudnék. De most, vagy 10 üzenet, ímél megírása után, leszívott aggyal, hogyan álljak is neki bármi értelmes elfoglaltságnak? Tudom, jó kifogás... :)

Amúgy azt kellett észrevennem, hogy személyiségem egészen váradtlan fordulat eredményeként elkezdett irtó szociális irányokban haladni. Tudniillik hetente kirándulok béába. És jó ott nekem. Együtt vagyunk, mikor hogyan s kivel ( tegnap például öten az egész évfolyamból) és valahogy más alapokra helyeződnek a kapcsolatok. És rá kellett jönnöm: szeretem, ha szeretnek. :) Ami persze elég egoista kijelentés lenne, ha nem tenném hozzá gyorsan, hogy szeretem, ha szerethetek. ÉS igen, szeretek kötődni valakihez- pontosabban sok valakikhez. :) És tartozni valahova. És szentimentális bejegyzéseket irogatni a blogomra. :)

No meg persze a tanáregységek sem maradnak ki a mókából. Iskolánk híres- neves közvetlen tanár- diák viszonya még inkább igazolódni látszik. Mert ugyebár kaptunk egy olyan ímélt kedves u tanár úrtól, hogy ihajj, nem is beszélve a másik uval foyltatott eszmecseréimről. Nekem mondjuk akkor is Vé marad a nambervan. Mert megbízik bennünk és mert beavat minket csuda dolgokba. Halkan megsúgom, hogy amit Csé halkan megsúgott szerenádon, az valóban úgy is van. Váratlan fordulat ez őt ismerve, nem? :)

Ja, és magyarázza már el valaki, hogyan kell stílusosan tömöríteni egy albumnyi empéhármat ímélmellékletbe! :)

ömösön :)

2007-05-27T20:01:00.000+02:00

Nem tudok betelni vele :)

Dzsáditt üzenete:
no, akkor most omndd el, mikor kell ö-t használni e helyett!
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
nemtudom, nekem érzésből megy
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
neköm érzésbül mögy
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
Dzsáditt üzenete:
ohh, ez nem ér,h te tudod. én miért nem? adj érzést!
Szusi [Sünhercegnő] üzenete: :)
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
majd ha olyan környezetben leszel, ahol így beszélnek, akkor érteni fogod
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
pill
Dzsáditt üzenete:
de én addig nem tudok várni!
Dzsáditt üzenete:
elememben vagyok...
Dzsáditt üzenete:
tudnám, miért
Szusi [Sünhercegnő] üzenete: :)
Dzsáditt üzenete:
sokat segítene az ismerjük meg önmagunkat úton...
Dzsáditt üzenete:
most hivatalosan fosul kéne lenne, pölö
Dzsáditt üzenete:
lehet,h leszek is
Dzsáditt üzenete:
ez csak tőled függ
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
akkor rám hárul a feladat, h feldobjalak?
Dzsáditt üzenete:
egészen gyorsan kapcsolsz
Dzsáditt üzenete:
elismerésem
Szusi [Sünhercegnő] üzenete: :)
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
de huncut vagy
Dzsáditt üzenete:
inkább csak vicces
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
muhurka
Dzsáditt üzenete:
legalább is szeretném azt hinni
Dzsáditt üzenete:
buborka
Dzsáditt üzenete:
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
a muhurka a nyelvtan tételkönyvben van, rügyet jelent
Dzsáditt üzenete:
és milyen nyelven jelent rügyet?
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
gőzöm nincs
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
táj
Szusi [Sünhercegnő] üzenete: :)
Dzsáditt üzenete:
alsólapajpusztai szleng, ha engem kérdezel
Dzsáditt üzenete: :)
Dzsáditt üzenete:
ott eléggé otthon vagyok, azért tudom
Szusi [Sünhercegnő] üzenete: :)
Szusi [Sünhercegnő] üzenete: :)
Dzsáditt üzenete:
tudod, ott tanulok népet vakítani
Dzsáditt üzenete:
meg kosárfonni
Dzsáditt üzenete:
de azt csak másodállásban
Szusi [Sünhercegnő] üzenete: :)
Dzsáditt üzenete:
és az egész az építész karról csak egy nagy kamu volt
Dzsáditt üzenete:
a franc se megy oda, amikor kosarat is fonhat
Dzsáditt üzenete: :)
Dzsáditt üzenete:
meg persze a muhurkákat sem hagynám cserben
Dzsáditt üzenete:
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
öcsém
Dzsáditt üzenete:
az már ciki, ha a saját hülyeségemmel szórakoztatom magam?
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
nem
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
"nem"
Szusi [Sünhercegnő] üzenete: :)

Ezt az ímélt pedig imádott fizikatanáromtól kaptam ( a mai nap már csak ilyen) :

Na sziasztok:
végre elkészült a 20. tétel is, igaz, kicsit tovább tartott, mint töltöttkáposztát főzni, de ez sem sikerült rosszul: könnyen emészthető. Élvezzétek kellőképpen!

phone calls

2007-05-27T16:19:00.000+02:00

Námbörván:
Dé: Szia! Képzeld, ettem savanyúkáposztát és ittam rá kakaót!
Dzsé ( azaz én): Remek. Az benne van a Tizenhárom tipp unalom ellen-ben.
Dé: Mert? Az mit csinál? Fosat vagy hányat?
Dzsé (azaz én): Szerintem fosat.
Dé: Remek, ennyi erővel Willyt is kiszabadíthattam volna. Amúgy tudod, mit esznek a bálnák?Dzsé (azaz én): Perszehogy. Fitoplanktont.
Dé: A gyilkosbálna hogy enne már fitoplanktont? Na, szerinted?
Dzsé (azaz én): Beszél a bioszfaktos, aki azt se tudta, hogy a fácánok párzási időszakát dürgésnek hívják!

Námbörtú:
Té: Na jó napot kívánok!
Dzsé (azaz én): Szia! Képzeld, sikerült az alkalmasságim!
Té: Neked?
Dzsé (azaz én): Meg a Vicának is.
Té: A Béemere? Hát hova süllyed ennek az iskolának a színvonala? :)
Dzsé (azaz én): KÖszi, ilyen szépen még senki nem mondta nekem, hogy Gratulálok, ügyes vagy!

Námbörszrí:
Bé: És te hogyan alszol? Hason, háton vagy oldalt?
Dzsé (azaz én): Oldalt, de ez miért fontos?
Bé: Sok mindent elárul ez nekem a személyiségedről.
Dzsé (azaz én) üzenem utólag, hogy zsiráf alakú kispárnám van.

Námbörfór ( mert nem egészen ebbe a kategóriába tartozik, inkább csak pár magasröptű a short message serviceből):
Dzsé (azaz én): ... Amúgy tehány tételt tudsz?Mert én hármat, ami igencsak poénos lenne, ha nem kezdtem volna el fosni az egésztől.
Enef: Én elvileg vagy tizet. De attól tartok, csak elvileg... Ne foss, kibírjuk! A HIGANY-t tudom, de milyen szélsőérték? Mindegy, majd egyszer elmagyarázod.
Dzsé (azaz én): Addig ügyeskedsz, míg át nem alakítod valamilyen középre,aztán ráhúzod a higanyt. Csináltunk valami hasonlót idén. Deénfosok:)
Enef: Denefoss. :D Köszi.

námbörfájv (az msn nvű csodáról):

Dzsáditt üzenete:
kis dolgoknak is kell örülni
Dzsáditt üzenete:
legalább is azt mondják
Dzsáditt üzenete:
te hogy vagy ezzel?
[c=#4F0000]Monika[/c] üzenete:
persze-persze, nem mindig megy az
Dzsáditt üzenete:
a szúnyog például pici dolog, mégse tudok örülni neki... velem van baj?
[c=#4F0000]Monika[/c] üzenete::)

ui.: A mellékelt ábrán a három kis pontocska ott a bal szélen nem azt jelenti, hogy ennyi van még hátra a huszönöt matek tételből. Ami pedig a képminőséget illeti, nos, apukám batár- nikonján még nem találtam meg a makro fánksönt. :) Ennek ellenére remélem, szépírásom ilyen elmosódottan is élményt jelent számotokra.

no electricity

2007-05-25T16:34:00.000+02:00

Érdekes dolog visszaolvasgatni a blogomat. A régebbi bejegyzéseknél bizony néha- néha bajban is vagyok, nem emlékszem már, mi kapcsán írtam, amit. Kotorászok csak a fejemben, majd mikor sikerül előhúznom egy összegyűrt, elkenődött, megsárgult lapon az emléket, elcsodálkozom. Állítólag a blogolás (vagyis hát a naplóírás, hivatalosan) jó önmegismerési fityfirisz. Lehet benne valami, mert egy vitathatatlanul hozzám tartozó részemet helyezem el itt a célból, hogy néha szembenézhessek vele. Szóval blogra fel, emberek!

Hamarosan ma is vihar lesz, mint tegnap. Remélem, most nem fog elvágni minket a civilizációtól röpke hat órás áramkimaradás formájában. Teljesen feldúlta ezzel a bioritmusomat. Olvasni kezdtem ugyanis, Garaczit, de még gyetyafény mellett is csak kilencig bírta a szemem a betűket. Jó, nézzük csak, mit lehet csinálni, ha nincs áram? Tévé, kompjúter, zenehallgatás, tanulás ugrott, hát akkor mossunk hajat, melegvíz ugyebár van. Mikor csöpögő hajjal kászálódok ki a kádból, belém hasít a felismerés: a hajszárító szintén elektromos berendezés, ajajj! :)

A mai nap fő híre, hogy vettem színes hajpántokat, sokat, ez által visszavonhatatlanul színes egyéniség lettem. :) Meg elővettem a nyári dolgaimat, fürdőruha, napszemüveg, harmincas naptej, szeplők, ilyesmi.

Ja, és egy olyat töltöttem le, hogy Stereoponics discography 1997- 2007, szóval csudiszép az élet!

Az utcán szembejött velem egy fiú meg egy lány, úgy tizenhat körüliek:

- Te két pasival vagy együtt, vagy inkább szereted elkötelezni magad egy mellett?

A választ már nem hallottam. Mókásak voltak, nem? :)

biztató kilátások

2007-05-24T19:56:00.000+02:00

- Minek örül az építészhallgató októberben?

- Hogy már csak egyet kell aludni karácsonyig.

És még egy lol:

twice

2007-05-24T10:15:00.000+02:00

Az idei évben eddig kétszer fürödtem a Balatonban. Először körülbelül akkor, amikor eltűnt az a bizonyos egyetemista srác, másodszor pedig akkor, amikor - már elnézést- vízihullaként felbukkant. Ráadásul az időponton kívül még a hely is nagyjából egyezett. Túl morbid lenne, ha azt mondanám, hogy ez nem lehet véletlen? Igen, úgyhogy nem is mondom. A lényeg az, hogy jövő héten szerda délután óvakodjatok a magyar tengertől, értve?

Eszembe jutott még az is, hogy még anno tanulóvezető koromban is úgy időzített minden közúti baleset, hogy pont az orrom előtt történjen. Láttam összesen hatot, azt hiszem hármat- hármat mindegyik oktatómmal, csak az egyenlő bánásmód jegyében. Ja, és előtte mindketten kábé két éve láttak utoljára balesetet tanulóval. A lényeg tehát: óvakodjatok tőlem. :)

Amúgy kedves drága rocksztár Bono dalszövegírói vénája iránti csodálatom ismét fokozódott:

"Dressed up like a car crash" Hát nem gyönyörű? :) Ez még jobb, mint a "somebody in a body", bár az is fantasztikusan frappáns rím volt (figyelitek, ez meg alliterált!).

tetszett

2007-05-23T20:34:00.000+02:00

Agglegénylakás, két napon keresztül főzött töltöttkáposzta, pár üveg francia bor, jazz, U tanár úr, Á, Gé, Vé és én. Ennyi a recept egy kellemes estéhez. Ami bizony meglepetésként ért.Mert nem volt hozzá kedvem. Mit fogunk mi ott csinálni? És úgy egyáltalán, minek ez az egész? Mégis, kár lett volna kihagyni. Olyan volt, mintha belecsöppentem volna egy régi filmbe, fekete-fehérbe, elegánsba. Egy recsegő gramofon. Igen, még ez is eszembe jutott róla. Megtanultam ott valamit tegnap este: az életet élvezni kell és nem szabad semmit túl komolyan venni. Kár, hogy erre nem előbb jöttem rá. Sok mindent kihagyhattam volna, vagy épp ellenkezőleg, meg kellett volna tennem. És igen, önmagamat is fel kell tudnom vállalni, tartozom ennyivel magamnak. Nem kell ennyire másokra hallgatnom. Nem kell mindenkit megkérdeznem, mit tenne a helyemben. Nincs jó és rossz döntés. Csak az én döntésem. És a következményei. Beszélgetés közben ugyanis kiderült: U egy rendkívül kellemes ember, néhány stikkel megáldva ugyan, de hát ki nem? És bár sok mindenben nem értettem vele egyet, mégis csodálom azért, hogy büszkén vállalja a tetteit.

most már tényleg

2007-05-21T10:03:00.000+02:00

A www.kth.bme.hu -n többek között ez is megtalálható:

201000391965
Igen
Alkalmas

Tudjátok, mit jelent ez? Azt, hogy most már szinte biztos, hogy építész szakos kisdiák leszek szeptembertől a béemen! És ugyanez igaz Vére is. Ez egyszerűen fantörpisch. Übercool. Words cannot describe how I feel now. Azért azt hiszem, ez jó közelítés lenne.

vegyes/ mixed

2007-05-20T21:33:00.000+02:00

A mai nap (most már mondhatom) vicces sztorija az volt, mikor négyen is vállalkoztunk volna arra, hogy lefogjuk imádott háziállatunkat, míg másvalaki ( persze ez csak nézőpont kérdése) végzi el a lázmérés tényleges műveletét. Kedvenc édesapám :) tréfálkozott ekkor imígyen: jó, hát, négyen fogjuk, aztán előbb- utóbb csak beleül, nem? :) Hogy egytelen érdekes részletet se mulasszak el (mennyire csípitek a naturalista ábrázolásmódot?), nem volt láza, harminchétöt neki tökéletesen normális, azóta pedig már inni is elkezdett, az egybegyűlt családtagok nagy örömére. Lehet, hogy csak tettette az egészet, hogy minden körülötte forogjon. Önző dolog ez egy cicustól. :)
Amúgy meg ismét kiderült számomra, hogy éjjel telefonálgatni mókás dolog, pláne órákon keresztül, pláne ha engem hívnak. A kommunikáció és önkifejezés médiumai iránti csodálatom már csak azzal fokozódhatna, ha a kedves blogspot nem ébredt volna öntudatra, különböző nekem nem tetsző módon rendezgetve a beírt szöveget. Meg persze az sem ártana, hogy ha már valaki kommunikációra adja a fejét, akkor legyen célja is vele, és ennek tudatában is legyen. Ha valaki át mond, mondjon bét is. Vagy cét. Az már mindegy, csak lehessen tudni, melyikre esett a választása. Személy szerint mindig is a cét szerettem jobban. Kevesebb benne a kunkor.

a mesét rejtő...

2007-05-15T11:13:00.002+02:00

Gondoltátok volna, hogy a hüvelykujjas sztori után én még be merem tenni a lábam abba az oroszlánbarlangba? Mert én nem. Ma mégis megtettem. Úgy egy óra erejéig. És ez még csak a kezdet. Hatodik órában együtt javítjuk ki a fizika érettségimet (de psszt!). Aki tud, az tud. :)

Ha már oroszlánbarlangról van szó: meglátogattam az imént szeretett iskolaigazgatónkat is. Mondanom sem kell, mennyire meglepődtem, mikor kiderült, hogy épp nem tudja odaadni a töri tételek összefoglalását. Szörprályz, szörprályz, szörprájlyz. Amikor pedig arról panaszkodott, hogy már megint Velszbe hívják és nem akarnak leszállni róla, pedig nem ér rá, megjegyeztem, hogy én szívesen elmegyek helyette, ha ő nem akar. Mindenki jól járna. Áldozatkészségemet természetesen megköszönte. Azt hiszem, ilyen téren kezdek csúnyán elszemtelenedni mostanában. :)

Az alvókámat meg adja vissza valaki, mert nem állapot, hogy úgy ébredek minden reggel, mintha iskolába kéne mennem. Hát milyen érettségiszünetelős kisdiák vagyok én? Leginkább beszámíthatatlan (csak hogy megválaszoljam saját költői kérdésemet). MOst meg pláne. Dé ellopta a piros hajpántomat. HOgy fogom túlélni ezt a napot nélküle? ::)

Múltkor például vettem egy iemet (persze csak az ajándék fülbevalóért), ami azóta bejárta már szinte az összes szobát itt a koleszban. Dével kitöltöttük pölö a barátságlabort, amiből kiderült, hogy rivalizálni fogunk egymással és nem leszünk friends forever. E pedig dobta Bét, miután kiderült, hogy Bének fogalma senem nincs, ki E kedvence a Tokio Hotelből ( amit átkereszteltek Peking Kempingre :) ). Komoly dolgok ezek.

Ezt meg most mutatta E. Én padlót fogtam, azt hiszem. :)

dólycs

2007-05-15T11:13:00.000+02:00

Ha kábé öt órán keresztül nézed a kedvenc tinisorozatodat németül, annak két következménye lehet:

1.) Szobatársaid fintorogva megjegyzik, hogy ilyen gusztustalan nyelvet még nem hallottak. Spanyolosok, nem tudják, mi a jó! :) Mondjuk az kétségkívül nem, amikor német mondatok száguldzonak a fejemben és elaludni sem tudok tőlük...

2.) Elkezdesz úgy gondolkodni, beszélni, mint a sorozat szereplői. Néha kínossá válhat.

Mondjuk mondtak benne valamit, amit teccett. Még akkor is, ha csak egy tipikus fogás volt a forgatókönyvíró részéről. Így szólt: So als ware ein falscher Schritt den man tut gleich der Weltuntergang. Vielleicht geht es nur darum, tief durchzuatmen und sich selbst die Fehler von gestern zu verzeihen.

Ez most jól jött.

csak halkan

2007-05-14T11:26:00.000+02:00

Na, ezennel befejeztem az írásbeliket, június hetedikéig az összes dolgom a láblógatás. Persze ezt csak halkan súgom meg, nehogy Dé meghallja, akinek még három hátra van, mert két ember helyett éreccségizik. :)

Ma délután pedig befekszem a szobába és Dawson's Creeket fogok nézni kifulladásig, németül, mert mégis. Ennyit azért megérdemlek néha. :)
Amúgy ki volt az, aki kitalálta, hogy jó az, ha tanulás közben az ember maga mellett tart folyadékot is annak bevitele érdekében? Tuti, hogy nem egyedül találtam ki ezt a hüjeséget , ahhoz én túl kevés vagyok. LÉnyegtelen. Üzenném az illetőnek, hogy röpke egy óra alatt két liter ásványvíz folyt át rajtam annak rendje, s módja szerint. Otthoni kipróbálásra nem ajánlom.

A fizikáról meg annyit, hogy jól megsejtettük mi előre Vével, hogy milyen is lesz. Nem véletlenül énekeltük mi a big siti lájfot tegnap este. :)

Ja, és még egy sztori: amikor ledves- drága U tanár úr megkérdezte tőlünk, hogy mit ne főzzön bele a székelykáposztába, amivel megvendégel minket, én meggondolatlanul azt válaszoltam: a hüvelykujját. Erre U: Judit, most rögtön adok magának egy puszit, mielőtt még a hüvelykujjtól tovább haladna! Vááá, fujj, legközelebb ne engedjétek, hogy ilyen vakmerőséget kövessek el, jó? Pláne, mivel hamarosan én is beletartozok a veszélyeztetettnek számító középkorú, húsz és harminc közötti kategóriába ( csak a félreértések elkerülése végett: U tanárúr 59 éves).

érted?

2007-05-12T14:54:00.000+02:00

Már oly rég jártam arra, hogy szinte el is felejtettem, milyen. Persze amint beléptem, elfogott az a jól ismert érzés és egyszerűen nem bírtam abbahagyni a somolygást sem. Volt minden, ami kell: elszámolt szünetek, mérőt dobolás, meg ütemszámban elveszés. Zsé pedig most is olyan volt, mint szokott, jajj, úgy imádom! Aztán persze jöttek a kamarások is, két fuvola, egy kályhacső, csak vidáman. Így azért megbocsátva, hogy mindig előbb jönnek, mint kellene. Ja, és mutattak még valamit: a címe forma-1 harsonán. Van még valaki, aki nem érti, miért is szeretek zeneiskolás lenni? :)

vége

2007-05-11T11:29:00.000+02:00

Sorban szignóztuk az angol szótárakat, az almádis évek emlékére, még a pincér is aláírta. Tablóképcsere, igen, tudom, bocsi, én még nem írtam meg, csak egyet, majd banketten, oksa?

Küszködés, hogy valahogy letuszkoljuk a lasagne-t, aztán egyesek még fagyira is vállalkoztak, visszafelé busz, egymáson fekvés/ fetrengés, huh, de tele vagyok, kajára se bírok nézni két napig, nem más-, csak negyednaposan, egymásra mosolygások és hogy is volt az, hogy ez nem megy be szentkirályra. Visszaérve még egy kis grey's anatomy, bár kábé harmincévesen senki senem lehet ám befutott agysebész. Hiányozni fogtok, és nem azért, mert úgy érzem, képtelen és lusta vagyok kiépíteni új kapcsolatokat. Azért, mert félek, hogy veletek már nem lehet ugyanolyan. Ahogy Zé mondta: I hate the ends. csak most kezdem felfogni. Ballagáson még nem. Jövő héten még úgyis találkozunk. Hát, most már nem. nem úgy.

Amúgy ballagás... Eljön velem valaki Párizsba a nyáron? Mostkomolyan.