I. András ( 1046- 60)

Hát, megtörtént. Nem hittem volna, hogy ilyen nehéz lesz. A legrosszabb apát volt látni. Teljesen odavan. Csak eddig nem mutatta és ez így még rosszabb. Még nem láttam ilyennek. Ez megintcsak az, amiről olvastam nemrég. Mármint a gyermeki szeretetről. Hogy az nem is szeretet. Csak ragaszkodás. Soha nem ismerjük igazán a szüleinket. Ahhoz fel kell nőni érzelmileg. Már ha ez lehetséges.
Amúgy figyeltem, ki sír. Rajtunk kívül 1 db. De tőlünk sem volt az igazi. Bezzeg sütit, azt mindenki evett! Vagy ez nem teljesítmény-alapon megy? Ahh, lasssan olyan leszek, mint Yossarian! De tényleg.