a jó, a rossz és a kevésbé

Ifjúsági irodalmat olvasni egy napon belül ötszáz oldal, azaz két könyv erejéig jó dolog. Az már kevésbé, hogy tele vannak ezek a kötetek elgépelésekkel, helyesírási hibákkal. Ebből művelődjön a befolyásolható fiatalság? Nekem mondlyuk már mindegy, a kedvessen limonádé történetet követtem csak, igyekezve az apróbb kellemetlenségeket figyelmen kívül hatyni. Mert vannak időszakok, amikor egy komojabb olvasmánnyal nem bírok mit kezdeni. Ilyenkor jönnek jól ezek a könyvecskék ( a szerzőket a konkrét könyvcímekkel egyetemben inkább mellőzöm, túl kompromittáló lenne :) ), amik mára ellepték a piacot. Hála a tömeggyártásnak. Ezért romlik a minőség is. Meg az én helyesírásom is. (Bár lyelen belyegyzést olvasva biztos felmerül benned a kérdés, hogy miről is beszélek. :) ). Amúgy találtam pár frappáns idevágó mondatot, stílszerűen a guglin ( de nem mondom meg, mejik szóra kerestem rá :) ):
"Sokan használják a Google-t arra, hogy ellenőrizzék: helyes-e az a kifejezés, amit írni szeretnének. Például a Google-ba beírva a muszály szót (amit helyesen muszájnak kell írni), megkapjuk, hogy 10600, míg a pontos muszáj változat közel 70000 oldalon fordul elő." :)
Kétmondatos blogra akadni amúgy jó dolog. Az már kevésbé, hogy ragadós a stílus: írásművészetem erősségei hosszabb távon domborodnak csak ki ugyanis. :)
A felvi.hu meg az OFIK-kal egyetemben cseszheti, üzenem nekik. Rettegésben tartják itt az embert. ( Ez volt a rossz, a többi ízlés dolga)