new beginning

A legeslegelső éjszakám teljesen egyedül. Nem is olyan félelmetes, mint gondoltam, vagy mint képzeltem (és ezzel nemcsak magam nyugtatgatom (dehogynem)). Igaz, a lámpám háromszorosan is tükröződő fénye, előbb a csupasz alakomon, majd a szemben levő sötét parkolóház ablakain egy kicsit ijesztő. Mert olyan egyedüli szegénykém. Pedig már azért vannak lakók. Mozgolódás is van. Csak persze nem hajnali egykor. Ilyenkor csak a hülye van ébren. Meg én. A bejárati ajtómat kétszer is ellenőriztem, hogy bezártam-e, bár mindkétszer szomorúan konstatáltam, hogy csak egyszer lehet bezárni, duplán nem. Brrr. De körbebarikádoztam magam plüssállatokkal és párnákkal, hogy megnyugodjak. Most már csak én magam férek alig az ágyra. Izgis éjszaka lesz. :)

Na szóval, ma beköltöztem. Legalábbis már nincs hozzám tartozó tárgy a Budafoki úton (leszámítva egy kést, amit Zsé „majd eljuttat hozzám valahogy, amint elmosogat és előkerül a kupac aljáról” J). Hát igen, az otthon érzése még messze van, de látom a lehetőségeket. És valahogy az sem rémít meg, hogy minden csak rajtam múlik. Sőt, fantasztikus érzés. Rám fért már a teljes önállóság borzongató, de nevelő hatása.
Ami pedig a körülményeket illeti: pillanatnyilag eléggé puritán. Még internet sincs a levegőben (pontosabban van, csak hálózati kulcsom nincs a szomszédékhoz, pedig próbálkoztam :) ), úgyhogy ezt az irományt is csak akkor fogom tudni közzé tenni, ha holnap besettenkedem egy netkáféba. A szobám jelenleg így fest: a sarokban ruhák, könyvek, ékszerek, kézkrémek, fehérnemű, csomagolópapírok, egyéb apróságok ömlesztve két fantasztikus román könyvespolcra, szemben egy üres, hatalmas rajzasztal egy lámpával és piros székkel, és az ágy, rajta valahol a plüssállatok között velem. :)
Hol pedig már fogadom is első látogatóimat, akik nem mellesleg, HOZNAK SÜTIT!! :) Földön kuporgós, fetrengős, sütizabálós statika-partit csapunk. :)
Utána pedig két teljes napra csakazenyém a húgocskám, itt, itt, itthon.

ui.: Az üres lakás nagy előnye, hogy elférnek a makettjeim, még az olyan testes példányok is, mit a legutóbbi, amivel szép kis dicséreteket söpörtem be. :) Íme.