Billy Davey's second daughter threw herself to dirty water

De én nem. Mert én egy, idézem: "vidám csaj" vagyok. Az irónia meg kell. Inkább én nevessek a hülyeségemen, mint más, nem? :)
Béemen beindult a rajz előkészítő, kalandos egy nap volt a tegnapi, az biztos. Vé lekéste azt a villamost, amivel még eljutott volna a Déliig, amire még fel sikerült vergődnie, félúton megállt baleset miatt, vissza Budára szegényke, ott az orra előtt ment el az utolsó busza, mi félig dugóban visszakecmeregtünk érte, 11111 Ft- ért tankoltunk, médiamárktban meghazudtolták a saját reklámszövegüket, a Mert hülye azért nem vagyok...- ot, egy öcsibogyónak mutatnunk kellett az utat a metroig. Vé nálunk szállt meg, a hathuszas busszal ment, tehát keltem én is fél hatkor, megreggeliztetni, könnyes búcsút venni, miegyéb. 11 körül írt egy esemest,hogy ott ragadt Siófokon, mert lerobbant a busza. Én már majdnem el is hittem neki, amikor kiderült, hogy csak mókázik. :) Az előkészítő maga nagyon májer, bár kissé zavaró, hogy ott is túlkoros vagyok a magam lassan 19 évével (fújj, fújj, öreg, öreg). A lényeg: oda akarok járni, de nagyon, bár az elején, mikor mentünk fel a harmadik emeletre a rajzokkal kiplakátolt lépcsőházban, erősen hangoztattuk: Na, hát mi akkor mennénk is... :) Szóval gyomorgörcs adott, félve bespuriztunk a terembe, megbotránkoztattunk valalmi felsőbbéves féle kompániát, lelepleződött falusitehenészkislány- mivoltunk, rajzoltunk. Olyan jó volt ezt együtt átélni. :)
A béeme maga meg olyan, mint a Roxfort. :) Baromi nagy, baromi impozáns, baromi kis csoportokban álldogállnak a diákok mindenfele és baromira mozognak a lépcsők ( legalább is erre fogom, hogy majdnem eltévedtem :) ). Szóval teccik. csak ne lenne a gépészkar 1 emelettel a rajz tanszék alatt, s ne kéne majd látnom emiatt szinte minden nap a Gét. :D
Jujj, holnap megyek szülinapozni, úgy várom már! Kisbé két éves lesz. Vettünk neki aranyos képességfejlesztős, ahogy a boltos mondta, pázlis (gyengébbek kedvéért: puzzle), állatos könyvecskét. Be is csomagoltam szépen katicás papírba. Ti tudtátok, hogy milyen szép mesekönyveket lehet kapni? Az én csehszlovák kacsás könyvecskémtől mérföldekre állnak ezek a maiak. MOndjuk vannak eléggé igénytelenek is. Meg 86 fajta micinackós. Meg egy simogatós jegesmackós is. :) És láttam egy olyan szépet, és azt akartam megvenni, de anya azt mondta, hogy ahhoz a bé még túl kicsi. MOndtam, hogy akkor nekem vegye meg. Persze nem vette. :) Bár azt úgysem ússza meg, hogy nekekm is katicás tortám legyen a kövi szülinapomon, mert ha nem, akkor örihari, oksi-moksi? :)
Ma éneklős hangulatomban voltam. A húgom rögzítette is ezeket a slágergyanús dallamokat diktafonnal. PErsze megígértettem vele, hogy senkinek sem mutatja meg őket. Nem tudom, mennyire bízhatok benne. Lehet, hogy egy hónap múlva már egy lemezboltban (van még egyáltalán olyan? Nálunk tuti nem :) ) a saját albumommal találkozom a polcon, rajta ezen említett remekművek csokorba kötve. Hjajj.
Huhh, nemtom, annyi mindent akartam még írni hét közben, csak ilyenkor semmi nem jut eszembe. Majd szép lassan, adagolva, amint beugranak, rendicsek?