ömösön :)

Nem tudok betelni vele :)

Dzsáditt üzenete:
no, akkor most omndd el, mikor kell ö-t használni e helyett!
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
nemtudom, nekem érzésből megy
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
neköm érzésbül mögy
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
Dzsáditt üzenete:
ohh, ez nem ér,h te tudod. én miért nem? adj érzést!
Szusi [Sünhercegnő] üzenete: :)
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
majd ha olyan környezetben leszel, ahol így beszélnek, akkor érteni fogod
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
pill
Dzsáditt üzenete:
de én addig nem tudok várni!
Dzsáditt üzenete:
elememben vagyok...
Dzsáditt üzenete:
tudnám, miért
Szusi [Sünhercegnő] üzenete: :)
Dzsáditt üzenete:
sokat segítene az ismerjük meg önmagunkat úton...
Dzsáditt üzenete:
most hivatalosan fosul kéne lenne, pölö
Dzsáditt üzenete:
lehet,h leszek is
Dzsáditt üzenete:
ez csak tőled függ
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
akkor rám hárul a feladat, h feldobjalak?
Dzsáditt üzenete:
egészen gyorsan kapcsolsz
Dzsáditt üzenete:
elismerésem
Szusi [Sünhercegnő] üzenete: :)
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
de huncut vagy
Dzsáditt üzenete:
inkább csak vicces
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
muhurka
Dzsáditt üzenete:
legalább is szeretném azt hinni
Dzsáditt üzenete:
buborka
Dzsáditt üzenete:
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
a muhurka a nyelvtan tételkönyvben van, rügyet jelent
Dzsáditt üzenete:
és milyen nyelven jelent rügyet?
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
gőzöm nincs
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
táj
Szusi [Sünhercegnő] üzenete: :)
Dzsáditt üzenete:
alsólapajpusztai szleng, ha engem kérdezel
Dzsáditt üzenete: :)
Dzsáditt üzenete:
ott eléggé otthon vagyok, azért tudom
Szusi [Sünhercegnő] üzenete: :)
Szusi [Sünhercegnő] üzenete: :)
Dzsáditt üzenete:
tudod, ott tanulok népet vakítani
Dzsáditt üzenete:
meg kosárfonni
Dzsáditt üzenete:
de azt csak másodállásban
Szusi [Sünhercegnő] üzenete: :)
Dzsáditt üzenete:
és az egész az építész karról csak egy nagy kamu volt
Dzsáditt üzenete:
a franc se megy oda, amikor kosarat is fonhat
Dzsáditt üzenete: :)
Dzsáditt üzenete:
meg persze a muhurkákat sem hagynám cserben
Dzsáditt üzenete:
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
öcsém
Dzsáditt üzenete:
az már ciki, ha a saját hülyeségemmel szórakoztatom magam?
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
nem
Szusi [Sünhercegnő] üzenete:
"nem"
Szusi [Sünhercegnő] üzenete: :)

Ezt az ímélt pedig imádott fizikatanáromtól kaptam ( a mai nap már csak ilyen) :

Na sziasztok:
végre elkészült a 20. tétel is, igaz, kicsit tovább tartott, mint töltöttkáposztát főzni, de ez sem sikerült rosszul: könnyen emészthető. Élvezzétek kellőképpen!

phone calls

Námbörván:
Dé: Szia! Képzeld, ettem savanyúkáposztát és ittam rá kakaót!
Dzsé ( azaz én): Remek. Az benne van a Tizenhárom tipp unalom ellen-ben.
Dé: Mert? Az mit csinál? Fosat vagy hányat?
Dzsé (azaz én): Szerintem fosat.
Dé: Remek, ennyi erővel Willyt is kiszabadíthattam volna. Amúgy tudod, mit esznek a bálnák?Dzsé (azaz én): Perszehogy. Fitoplanktont.
Dé: A gyilkosbálna hogy enne már fitoplanktont? Na, szerinted?
Dzsé (azaz én): Beszél a bioszfaktos, aki azt se tudta, hogy a fácánok párzási időszakát dürgésnek hívják!

Námbörtú:
Té: Na jó napot kívánok!
Dzsé (azaz én): Szia! Képzeld, sikerült az alkalmasságim!
Té: Neked?
Dzsé (azaz én): Meg a Vicának is.
Té: A Béemere? Hát hova süllyed ennek az iskolának a színvonala? :)
Dzsé (azaz én): KÖszi, ilyen szépen még senki nem mondta nekem, hogy Gratulálok, ügyes vagy!

Námbörszrí:
Bé: És te hogyan alszol? Hason, háton vagy oldalt?
Dzsé (azaz én): Oldalt, de ez miért fontos?
Bé: Sok mindent elárul ez nekem a személyiségedről.
Dzsé (azaz én) üzenem utólag, hogy zsiráf alakú kispárnám van.

Námbörfór ( mert nem egészen ebbe a kategóriába tartozik, inkább csak pár magasröptű a short message serviceből):
Dzsé (azaz én): ... Amúgy tehány tételt tudsz?Mert én hármat, ami igencsak poénos lenne, ha nem kezdtem volna el fosni az egésztől.
Enef: Én elvileg vagy tizet. De attól tartok, csak elvileg... Ne foss, kibírjuk! A HIGANY-t tudom, de milyen szélsőérték? Mindegy, majd egyszer elmagyarázod.
Dzsé (azaz én): Addig ügyeskedsz, míg át nem alakítod valamilyen középre,aztán ráhúzod a higanyt. Csináltunk valami hasonlót idén. Deénfosok:)
Enef: Denefoss. :D Köszi.

námbörfájv (az msn nvű csodáról):

Dzsáditt üzenete:
kis dolgoknak is kell örülni
Dzsáditt üzenete:
legalább is azt mondják
Dzsáditt üzenete:
te hogy vagy ezzel?
[c=#4F0000]Monika[/c] üzenete:
persze-persze, nem mindig megy az
Dzsáditt üzenete:
a szúnyog például pici dolog, mégse tudok örülni neki... velem van baj?
[c=#4F0000]Monika[/c] üzenete::)

ui.: A mellékelt ábrán a három kis pontocska ott a bal szélen nem azt jelenti, hogy ennyi van még hátra a huszönöt matek tételből. Ami pedig a képminőséget illeti, nos, apukám batár- nikonján még nem találtam meg a makro fánksönt. :) Ennek ellenére remélem, szépírásom ilyen elmosódottan is élményt jelent számotokra.

no electricity

Érdekes dolog visszaolvasgatni a blogomat. A régebbi bejegyzéseknél bizony néha- néha bajban is vagyok, nem emlékszem már, mi kapcsán írtam, amit. Kotorászok csak a fejemben, majd mikor sikerül előhúznom egy összegyűrt, elkenődött, megsárgult lapon az emléket, elcsodálkozom. Állítólag a blogolás (vagyis hát a naplóírás, hivatalosan) jó önmegismerési fityfirisz. Lehet benne valami, mert egy vitathatatlanul hozzám tartozó részemet helyezem el itt a célból, hogy néha szembenézhessek vele. Szóval blogra fel, emberek!

Hamarosan ma is vihar lesz, mint tegnap. Remélem, most nem fog elvágni minket a civilizációtól röpke hat órás áramkimaradás formájában. Teljesen feldúlta ezzel a bioritmusomat. Olvasni kezdtem ugyanis, Garaczit, de még gyetyafény mellett is csak kilencig bírta a szemem a betűket. Jó, nézzük csak, mit lehet csinálni, ha nincs áram? Tévé, kompjúter, zenehallgatás, tanulás ugrott, hát akkor mossunk hajat, melegvíz ugyebár van. Mikor csöpögő hajjal kászálódok ki a kádból, belém hasít a felismerés: a hajszárító szintén elektromos berendezés, ajajj! :)

A mai nap fő híre, hogy vettem színes hajpántokat, sokat, ez által visszavonhatatlanul színes egyéniség lettem. :) Meg elővettem a nyári dolgaimat, fürdőruha, napszemüveg, harmincas naptej, szeplők, ilyesmi.

Ja, és egy olyat töltöttem le, hogy Stereoponics discography 1997- 2007, szóval csudiszép az élet!

Az utcán szembejött velem egy fiú meg egy lány, úgy tizenhat körüliek:

- Te két pasival vagy együtt, vagy inkább szereted elkötelezni magad egy mellett?

A választ már nem hallottam. Mókásak voltak, nem? :)

biztató kilátások

- Minek örül az építészhallgató októberben?

- Hogy már csak egyet kell aludni karácsonyig.

És még egy lol:

twice

Az idei évben eddig kétszer fürödtem a Balatonban. Először körülbelül akkor, amikor eltűnt az a bizonyos egyetemista srác, másodszor pedig akkor, amikor - már elnézést- vízihullaként felbukkant. Ráadásul az időponton kívül még a hely is nagyjából egyezett. Túl morbid lenne, ha azt mondanám, hogy ez nem lehet véletlen? Igen, úgyhogy nem is mondom. A lényeg az, hogy jövő héten szerda délután óvakodjatok a magyar tengertől, értve?

Eszembe jutott még az is, hogy még anno tanulóvezető koromban is úgy időzített minden közúti baleset, hogy pont az orrom előtt történjen. Láttam összesen hatot, azt hiszem hármat- hármat mindegyik oktatómmal, csak az egyenlő bánásmód jegyében. Ja, és előtte mindketten kábé két éve láttak utoljára balesetet tanulóval. A lényeg tehát: óvakodjatok tőlem. :)

Amúgy kedves drága rocksztár Bono dalszövegírói vénája iránti csodálatom ismét fokozódott:

"Dressed up like a car crash" Hát nem gyönyörű? :) Ez még jobb, mint a "somebody in a body", bár az is fantasztikusan frappáns rím volt (figyelitek, ez meg alliterált!).

tetszett

Agglegénylakás, két napon keresztül főzött töltöttkáposzta, pár üveg francia bor, jazz, U tanár úr, Á, Gé, Vé és én. Ennyi a recept egy kellemes estéhez. Ami bizony meglepetésként ért.Mert nem volt hozzá kedvem. Mit fogunk mi ott csinálni? És úgy egyáltalán, minek ez az egész? Mégis, kár lett volna kihagyni. Olyan volt, mintha belecsöppentem volna egy régi filmbe, fekete-fehérbe, elegánsba. Egy recsegő gramofon. Igen, még ez is eszembe jutott róla. Megtanultam ott valamit tegnap este: az életet élvezni kell és nem szabad semmit túl komolyan venni. Kár, hogy erre nem előbb jöttem rá. Sok mindent kihagyhattam volna, vagy épp ellenkezőleg, meg kellett volna tennem. És igen, önmagamat is fel kell tudnom vállalni, tartozom ennyivel magamnak. Nem kell ennyire másokra hallgatnom. Nem kell mindenkit megkérdeznem, mit tenne a helyemben. Nincs jó és rossz döntés. Csak az én döntésem. És a következményei. Beszélgetés közben ugyanis kiderült: U egy rendkívül kellemes ember, néhány stikkel megáldva ugyan, de hát ki nem? És bár sok mindenben nem értettem vele egyet, mégis csodálom azért, hogy büszkén vállalja a tetteit.

most már tényleg

A www.kth.bme.hu -n többek között ez is megtalálható:

201000391965
Igen
Alkalmas

Tudjátok, mit jelent ez? Azt, hogy most már szinte biztos, hogy építész szakos kisdiák leszek szeptembertől a béemen! És ugyanez igaz Vére is. Ez egyszerűen fantörpisch. Übercool. Words cannot describe how I feel now. Azért azt hiszem, ez jó közelítés lenne.

vegyes/ mixed

A mai nap (most már mondhatom) vicces sztorija az volt, mikor négyen is vállalkoztunk volna arra, hogy lefogjuk imádott háziállatunkat, míg másvalaki ( persze ez csak nézőpont kérdése) végzi el a lázmérés tényleges műveletét. Kedvenc édesapám :) tréfálkozott ekkor imígyen: jó, hát, négyen fogjuk, aztán előbb- utóbb csak beleül, nem? :) Hogy egytelen érdekes részletet se mulasszak el (mennyire csípitek a naturalista ábrázolásmódot?), nem volt láza, harminchétöt neki tökéletesen normális, azóta pedig már inni is elkezdett, az egybegyűlt családtagok nagy örömére. Lehet, hogy csak tettette az egészet, hogy minden körülötte forogjon. Önző dolog ez egy cicustól. :)
Amúgy meg ismét kiderült számomra, hogy éjjel telefonálgatni mókás dolog, pláne órákon keresztül, pláne ha engem hívnak. A kommunikáció és önkifejezés médiumai iránti csodálatom már csak azzal fokozódhatna, ha a kedves blogspot nem ébredt volna öntudatra, különböző nekem nem tetsző módon rendezgetve a beírt szöveget. Meg persze az sem ártana, hogy ha már valaki kommunikációra adja a fejét, akkor legyen célja is vele, és ennek tudatában is legyen. Ha valaki át mond, mondjon bét is. Vagy cét. Az már mindegy, csak lehessen tudni, melyikre esett a választása. Személy szerint mindig is a cét szerettem jobban. Kevesebb benne a kunkor.

a mesét rejtő...

Gondoltátok volna, hogy a hüvelykujjas sztori után én még be merem tenni a lábam abba az oroszlánbarlangba? Mert én nem. Ma mégis megtettem. Úgy egy óra erejéig. És ez még csak a kezdet. Hatodik órában együtt javítjuk ki a fizika érettségimet (de psszt!). Aki tud, az tud. :)

Ha már oroszlánbarlangról van szó: meglátogattam az imént szeretett iskolaigazgatónkat is. Mondanom sem kell, mennyire meglepődtem, mikor kiderült, hogy épp nem tudja odaadni a töri tételek összefoglalását. Szörprályz, szörprályz, szörprájlyz. Amikor pedig arról panaszkodott, hogy már megint Velszbe hívják és nem akarnak leszállni róla, pedig nem ér rá, megjegyeztem, hogy én szívesen elmegyek helyette, ha ő nem akar. Mindenki jól járna. Áldozatkészségemet természetesen megköszönte. Azt hiszem, ilyen téren kezdek csúnyán elszemtelenedni mostanában. :)

Az alvókámat meg adja vissza valaki, mert nem állapot, hogy úgy ébredek minden reggel, mintha iskolába kéne mennem. Hát milyen érettségiszünetelős kisdiák vagyok én? Leginkább beszámíthatatlan (csak hogy megválaszoljam saját költői kérdésemet). MOst meg pláne. Dé ellopta a piros hajpántomat. HOgy fogom túlélni ezt a napot nélküle? ::)

Múltkor például vettem egy iemet (persze csak az ajándék fülbevalóért), ami azóta bejárta már szinte az összes szobát itt a koleszban. Dével kitöltöttük pölö a barátságlabort, amiből kiderült, hogy rivalizálni fogunk egymással és nem leszünk friends forever. E pedig dobta Bét, miután kiderült, hogy Bének fogalma senem nincs, ki E kedvence a Tokio Hotelből ( amit átkereszteltek Peking Kempingre :) ). Komoly dolgok ezek.

Ezt meg most mutatta E. Én padlót fogtam, azt hiszem. :)

dólycs

Ha kábé öt órán keresztül nézed a kedvenc tinisorozatodat németül, annak két következménye lehet:

1.) Szobatársaid fintorogva megjegyzik, hogy ilyen gusztustalan nyelvet még nem hallottak. Spanyolosok, nem tudják, mi a jó! :) Mondjuk az kétségkívül nem, amikor német mondatok száguldzonak a fejemben és elaludni sem tudok tőlük...

2.) Elkezdesz úgy gondolkodni, beszélni, mint a sorozat szereplői. Néha kínossá válhat.

Mondjuk mondtak benne valamit, amit teccett. Még akkor is, ha csak egy tipikus fogás volt a forgatókönyvíró részéről. Így szólt: So als ware ein falscher Schritt den man tut gleich der Weltuntergang. Vielleicht geht es nur darum, tief durchzuatmen und sich selbst die Fehler von gestern zu verzeihen.

Ez most jól jött.

csak halkan

Na, ezennel befejeztem az írásbeliket, június hetedikéig az összes dolgom a láblógatás. Persze ezt csak halkan súgom meg, nehogy Dé meghallja, akinek még három hátra van, mert két ember helyett éreccségizik. :)

Ma délután pedig befekszem a szobába és Dawson's Creeket fogok nézni kifulladásig, németül, mert mégis. Ennyit azért megérdemlek néha. :)
Amúgy ki volt az, aki kitalálta, hogy jó az, ha tanulás közben az ember maga mellett tart folyadékot is annak bevitele érdekében? Tuti, hogy nem egyedül találtam ki ezt a hüjeséget , ahhoz én túl kevés vagyok. LÉnyegtelen. Üzenném az illetőnek, hogy röpke egy óra alatt két liter ásványvíz folyt át rajtam annak rendje, s módja szerint. Otthoni kipróbálásra nem ajánlom.

A fizikáról meg annyit, hogy jól megsejtettük mi előre Vével, hogy milyen is lesz. Nem véletlenül énekeltük mi a big siti lájfot tegnap este. :)

Ja, és még egy sztori: amikor ledves- drága U tanár úr megkérdezte tőlünk, hogy mit ne főzzön bele a székelykáposztába, amivel megvendégel minket, én meggondolatlanul azt válaszoltam: a hüvelykujját. Erre U: Judit, most rögtön adok magának egy puszit, mielőtt még a hüvelykujjtól tovább haladna! Vááá, fujj, legközelebb ne engedjétek, hogy ilyen vakmerőséget kövessek el, jó? Pláne, mivel hamarosan én is beletartozok a veszélyeztetettnek számító középkorú, húsz és harminc közötti kategóriába ( csak a félreértések elkerülése végett: U tanárúr 59 éves).

érted?

Már oly rég jártam arra, hogy szinte el is felejtettem, milyen. Persze amint beléptem, elfogott az a jól ismert érzés és egyszerűen nem bírtam abbahagyni a somolygást sem. Volt minden, ami kell: elszámolt szünetek, mérőt dobolás, meg ütemszámban elveszés. Zsé pedig most is olyan volt, mint szokott, jajj, úgy imádom! Aztán persze jöttek a kamarások is, két fuvola, egy kályhacső, csak vidáman. Így azért megbocsátva, hogy mindig előbb jönnek, mint kellene. Ja, és mutattak még valamit: a címe forma-1 harsonán. Van még valaki, aki nem érti, miért is szeretek zeneiskolás lenni? :)

vége

Sorban szignóztuk az angol szótárakat, az almádis évek emlékére, még a pincér is aláírta. Tablóképcsere, igen, tudom, bocsi, én még nem írtam meg, csak egyet, majd banketten, oksa?

Küszködés, hogy valahogy letuszkoljuk a lasagne-t, aztán egyesek még fagyira is vállalkoztak, visszafelé busz, egymáson fekvés/ fetrengés, huh, de tele vagyok, kajára se bírok nézni két napig, nem más-, csak negyednaposan, egymásra mosolygások és hogy is volt az, hogy ez nem megy be szentkirályra. Visszaérve még egy kis grey's anatomy, bár kábé harmincévesen senki senem lehet ám befutott agysebész. Hiányozni fogtok, és nem azért, mert úgy érzem, képtelen és lusta vagyok kiépíteni új kapcsolatokat. Azért, mert félek, hogy veletek már nem lehet ugyanolyan. Ahogy Zé mondta: I hate the ends. csak most kezdem felfogni. Ballagáson még nem. Jövő héten még úgyis találkozunk. Hát, most már nem. nem úgy.

Amúgy ballagás... Eljön velem valaki Párizsba a nyáron? Mostkomolyan.

kissé sznob (de csak kissé)

Azért amikor a milyen nehéz volt a töri érettségi kijelentés kapcsán azt is meghallom, hogy főleg a második feladat ( ami ugye a reneszánszról szólt, képfelismeréssel társítva), akkor bizony elképedek. Mert mondja mindezt az, akitől én előző este megkérdeztem, hogy ugye ő sem készült rendesen, mert hát minek is, hasból meg lehet írni, és aki erre úgy reagált, hogy ő is CSAK egyszer olvasott el minden anyagot, de azt két forrásból is. Kérdem én, az a feladat, amiben a négy képecske között ott van Boticelli: Vénusz születése, a Dávid- szobor, továbbá egy épületecske feltűnően rózsaablakos formában, meg egy annyira barokk szobor, hogy az már fáj, és mindezek kapcsán neked ki kell válogatni a reneszánsz műveket, azt komolyan nem tudhatja valaki? Ja, az illető szerint a Dávid- szobor nem a reneszánszból való. Nem gond ám, hogy még forrás is volt a feladatban, amiben leírták, hogy a reneszánsz előszeretettel tanulmányozta az anatómiát. Jó, leállok, nem szép dolog alázni valakit a háta mögött. :)

De most komolyan, nincs igazam? Vagy csak én lennék ennyire überművelt művészetek terén?:) Azért azt kétlem. Még mindig csak kábé a 60. oldalon tartok a Gombrich- könyvben, pölö.

Ja, és még valami idevágót: tegnap, angol érettségi után (igen, mert nekem olyat is kellett csinálnom :) ), meséltem a többieknek, hogy a listening közben azon agyaltam, hogy most akkor minek vannak benne ilyen hosszú zenék, kottázzam le, vagy mi? :) . Reakciók: Megszólalt a zenész kislány! :) Jajj, szeretlek titeket! Hihetetlen érzés, amikor tudod, hogy a hülyeségeiddel együtt is elfogadnak téged, meg te is őket (azért az sem kis feladat!:) )!

Azért valami haszna is volt a tegnapi angolnak: tökélyre fejlesztettem az unatkozó miszter bín utánozását. Volt rá időm... :) Effelis nagyot alakítottunk megint. Csodálom, hogy a többiek rosszalló pillantásai miatt nem tuszkoltak ki minket a teremből.

Jajj, javuljon már meg a masinéria, mert én meg akarom nézni a tegnapi House-t. Nézni mondjuk nézhetném ( nincs hang).

towel

Idézeteket kutatgatok a tablóképecsképim hátuljára, különös tekintettel Eszterkéjére valamit Douglas Adamstől, ha már egyszer kaptam tőle törölközőt ballagásomra :). Találtam pár gyöngyzsemet, muszáj megosztanom:

'The ships hung in the sky in much the same way that bricks don't.'

'He felt that his whole life was some kind of a dream and he sometimes wondered whose it was and whether they were enjoying it.'

'He attacked everything in life with a mix of extraordinary genius and naive incompetence, and it was often difficult to tell which was which.'

'HUmans are not proud of their ancestors, and rarely invite them round to dinner.'

'Life.. is like a grapefruit. It's orange and squishy and has a few pips in it, and some folks have half a one for breakfast.'

'Human beings, who are almost unique in having the ability to learn from the experience of orhers, are also remarkable for their apparent disinlination to do so.'

Ennyit az idézetekből, a grapefriutos hasonlatra megjegyezném, hogy hasonlót találtam ki még én is jóval a könyv olvasása előtt, csak én egy hatalmas mandarinhoz hasonlítottam az életet. Ez kábé olyan, mint a védjegyemmé vált happyoktopusz, ami hasonló forában szerepel a kertecskéjével együtt egy Beatles- számban.

Ja, és még valami. Aki most érettségizett, nehogy megnézzen bárminemű javítókulcsot! Nagyon fostos érzés.

calm

A holnap matekból emelten érettségiző a füzetecskéjét átnézve az alábbi idézetet pillantja meg kedvenc tanár bácsijától: "Minden lehetséges. Még a fordítottja is." Mindez, emlékszem, akkor hangzott el, mikor anno a határértékkel küszködtünk, egypernulla, egypervégtelen, mivan? Akkor kérdezgettük előszeretettel: És az lehetséges, hogy..? És mi van, ha...? satöbbi.
Szóval a holnap matekból érettségiző rápillant erre, elmosolyodik és egy kicsit megnyugszik.
Még egy kis matek:vicces, hogy négyen vannak a képen, a háttérben meg hármas van, nem? (tudom, lőjjem le magam:) )

ballag már a...

"I may not have gone where I intended to go, but I think I have ended up where I intended to be." (Douglas Adams)
Köszönök nektek mindent, soha nem foglak elfelejteni titeket. Azt hiszem, sokat kaptam az öt év alatt, és nagyan- nagyon megváltoztam. Talán egy kicsit mind jobb emberekké tettük egymást. Aztán meg látjuk egymást hétfőn. Magyar érettségi IQ-ból? ;)

singing the song

Újra hallom a hangokat, John Brown's body, elhibázott szótagszámmal, azért legközelebb gyertek el előtte gyakorolni hozzám. Köszi. Tizenegykor mondjuk szépítettünk, nem, mégegyszer nem megyünk fel, és az egyik felkiált: Repetát!. Volt még jesztördéj is, igaz, A? :)

Almádiban a tanárok mellé kutya is járt, Veszprémben meg gyerkőc nullától két éves korig. Nekem a legjobban akkor is osztályfőnökék Sas névre hallgató kanárija tetszett. :)

Hegyre föl, hegyre le, buszozás, a Mint a mókust kihagytuk, hol volt, hol nem volt gitár, szerencsekő mindenkinek, nekem obszidián, mert vízöntőnek lenni jó. Persze egyből el is ejtettem a kövecskét, tipikus, nem?