no electricity

Érdekes dolog visszaolvasgatni a blogomat. A régebbi bejegyzéseknél bizony néha- néha bajban is vagyok, nem emlékszem már, mi kapcsán írtam, amit. Kotorászok csak a fejemben, majd mikor sikerül előhúznom egy összegyűrt, elkenődött, megsárgult lapon az emléket, elcsodálkozom. Állítólag a blogolás (vagyis hát a naplóírás, hivatalosan) jó önmegismerési fityfirisz. Lehet benne valami, mert egy vitathatatlanul hozzám tartozó részemet helyezem el itt a célból, hogy néha szembenézhessek vele. Szóval blogra fel, emberek!

Hamarosan ma is vihar lesz, mint tegnap. Remélem, most nem fog elvágni minket a civilizációtól röpke hat órás áramkimaradás formájában. Teljesen feldúlta ezzel a bioritmusomat. Olvasni kezdtem ugyanis, Garaczit, de még gyetyafény mellett is csak kilencig bírta a szemem a betűket. Jó, nézzük csak, mit lehet csinálni, ha nincs áram? Tévé, kompjúter, zenehallgatás, tanulás ugrott, hát akkor mossunk hajat, melegvíz ugyebár van. Mikor csöpögő hajjal kászálódok ki a kádból, belém hasít a felismerés: a hajszárító szintén elektromos berendezés, ajajj! :)

A mai nap fő híre, hogy vettem színes hajpántokat, sokat, ez által visszavonhatatlanul színes egyéniség lettem. :) Meg elővettem a nyári dolgaimat, fürdőruha, napszemüveg, harmincas naptej, szeplők, ilyesmi.

Ja, és egy olyat töltöttem le, hogy Stereoponics discography 1997- 2007, szóval csudiszép az élet!

Az utcán szembejött velem egy fiú meg egy lány, úgy tizenhat körüliek:

- Te két pasival vagy együtt, vagy inkább szereted elkötelezni magad egy mellett?

A választ már nem hallottam. Mókásak voltak, nem? :)